Kellemes hangulatú, magyaros stílusú, nádfedeles fa állatbemutató terek között járva a vidék legnagyobb mezőgazdasági találkozója fogadta a rengeteg látogatót. Az állattenyésztés mellett fedett pavilonokban helyet kapott az élelmiszer-ipari bemutató is. Idén mintegy négyszáz kiállító vett részt, érkeztek vendégek Franciaországból, Csehországból, Lengyelországból, valamint Romániából és Szlovákiából is. A kiállítás díszvendége Horvátország volt. Háromszéket két hivatalos küldöttség is képviselte, az egyik a megyei önkormányzat turisztikai irodájáé és a megyei agrárkamaráé, a másik pedig a mezőgazdasági szakigazgatóságé.

Tenyész- és show-bírálat

A háromnapos szakmai seregszemlén az állattenyésztés hat ágazata, a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske- és a baromfitenyésztők mellett az állattenyésztés szakiparának legjelentősebb képviselői mutatkoztak be. A látogatók megismerhették a növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó gépipar újdonságait is, az érdeklődésre jellemző, hogy talán még az évente megrendezett bukaresti nemzetközi kiállítást sem látogatják ennyien. A már említett hat állatfaj tenyész- és show-bírálata mellett a kézi juhnyírás Guinness-világrekordját tartó magyar gazda bemutatója, bemutatófejés, agárverseny, csikósbemutató, juhnyíróverseny, állatfelvezetők ügyességi versenye, állatárverés, főzőversenyek, vadászkutya-bemutató, malacfogóverseny, rajzverseny gyerekeknek, lovas díjugratás szerepelt a programban.

A megnyitón Gráf József magyar mezőgazdasági miniszter kiemelte, hogy az elmúlt három évben több mint hétezer állattartótelep épült újra vagy esett át jelentős rekonstrukción. Az elmúlt hét év alatt rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás közel felét műszaki fejlesztésre fordították.

Hiányolták a pirostarkát

A Charolais-tenyésztőszemlére több mint ötven, különböző kategóriájú állatot neveztek be. A háromszéki szakemberek furcsállták, hogy feltűnően kevés volt a megmérettetésen a pirostarka (Szimentál), mindössze öt egyedet küllembíráltak. A magyarországi szakemberek szerint az ágazat egyre jobban szakosodik, a tejtermelésre szinte kizárólag a Holstein fajtát használják, a pirostarka tehenek zömét a húsfajtákkal való keresztezés során hústermelésre használják. A szaktárcánál felmerült már, hogy a magyar tarkát nemzeti genetikai értéknek minősítse, és tartását külön támogatásban részesítse. A Charolais-nál a legtöbb helyezést és címet az Abaúji Charolais Zrt. állatai nyerték, a legszebb húsmarha cím is őket illette meg a Győző nevű értékes tenyészbikájukkal (képünkön). Az Abaúji Zrt.-t a háromszékiek is meglátogatták, a három nap alatt a háromszéki szakemberek szinte kizárólagosan Charolais-húst fogyasztottak, így megízlelhették, hogy milyen is valójában a kitűnő minőség irányába selejtezett marhahús porhanyósságával, zamatával és ízeivel.

A háromszéki önkormányzat, a turisztikai iroda és az agrárkamara tetszetős közös standdal volt jelen Hódmezővásárhelyen. A három nap alatt rengeteg volt az érdeklődő, valamint a kóstolásra kínált háromszéki ízek — krumplis házikenyér, házi füstölt szalonna, illyefalvi túró és savanyú tej, szotyori vöröshagyma, borvizek — rengeteg dicsérő szót kaptak.