Dr. Antal Noémi, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatának oktatója a fiatal tanárok lelkesedésével magyarázza, hogy a környezetmérnöki egyetemi hallgatók egy csoportja a Föld napján felkereste, mondván, szívesen részt vennének egy tavaszi takarítási akcióban, hogy az irdatlan mennyiségű mocskot, amely a Tejút környékén felhalmozódott, eltakarítsák. A szemétsáv a város északi szélétől a Kilyén és Szotyor alatti Olt menti lapályig ér.
Engem a Tejút szennyezése felette érdekel, ezért rákérdezek, milyen útról van szó. „A tejgyár felé vezető gyűrűútról" — mondja Noémi. Szerencse — szusszanok egyet —, hogy Csaba királyfi Csillagösvényét még nem kezdtük szennyezni, csupán a sepsiszentgyörgyi Tejút környékére hordják a szorgos sepsiszentgyörgyiek a mocskot, hulladékot, törmeléket, mert a tévékészülék belét, a mosógép dobját, a nagyobb darab ringy-rongyot nem lehet a száguldó autó ablakán kihajítani, onnan csak mindannyiunk épülésére cigarettacsikkek, kindertojás-göngyölegek, kólás és pillepalackok, nejlonzacskók repdesnek ki az út szélére.
Sepsiszentgyörgyön az egyetem kihelyezett tagozatán környezetvédelmi szak is működik. Jó jel az, ha Háromszék számos helységéből a megye fővárosába ingázó fiatalok és a helybeliek érzékelik a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, tudják, hogy ha a lakosság tetemes részét kitevő egyedeken múlna, ezek elszennyeznék, lemázolnák, tönkretennék még a legszebb nemzeti szimbólumunk egyikét, az igazi Tejutat is.
A változtatás kulcsa tulajdonképpen ezeknek a munkavédelmi kesztyűs szemétgyűjtő fiataloknak a kezében.
