Három jeles esemény képezte gerincét a kétnapos ünnepségnek: új iskolát avattak-szenteltek, több évszázados templombúcsúját tartotta a falu, első alkalommal ültek asztal mellé a vidék állattenyésztői, hogy a megyei szakvezetőséggel közösen keressék a tejtermelés lehetséges legjobb uniós ösvényeit.
Zalánpatakon 1859-ben alakítottak római katolikus felekezeti iskolát a megszűnő félben lévő üveggyár munkásai és favágói gyermekeinek. Rakuleszki József vállalta a tanítást, utóda, Bartók József harmincöt tanulóval dolgozott. Amikor Bíró Zsigmond kántortanító távozott, megszűnt a felekezeti oktatás, 1872-ben állami magyar községi népiskola alakult. Ennyi az ősi iskola régi története, mert az elkövetkező század két eseménye, az interbellum idején bevezetett erőszakos román nyelvű oktatás, a totalitárius rendszer alatti elvándorlás a tanulólétszám csökkenését eredményezte, olyannyira, hogy most tucatnyi gyermek számára építtetett új iskolát kormánypénzből a megyei tanfelügyelőség és a történelmi Málnás község önkormányzata. Az idő rongálta ősi iskolát építésének éppen századik évfordulóján (1907—2007) bontották le.
Zuhogó esőben megbámulta a közönség az emeletes épület bejárati székely kapuját. Az avatóünnepségen Kasléder József polgármester köszöntötte Alsóörs és Kaposgyarmat, Málnás és Zalánpatak magyarhoni testvértelepüléseinek küldöttségeit, a hivatalosságokat. ,,Az iskola, a család után életünk legfontosabb csiszoló műhelye" — értékelte az iskolaépítés nemes munkáját Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere. ,,Nagy dolog ennek a közösségnek az életében, hogy az új épületben kap helyet a falusi könyvtár is, a művelődés másik fészke" — mondta Vajda László, Kaposgyarmat képviselője, és mindketten átadták az iskolának és a gyerekeknek szóló ajándékokat. Prezsmer Imola a tanfelügyelőség nevében elmondta, hogy megkülönböztetett figyelmet szentelnek ezután is a vidéki, elzárt településeken az oktatás-nevelés létfeltételeire. Szóra emelkedett az egykori tanító, az Uzonban élő Ráduly József, az egykori tanuló, Pusztai Miklós törvénybíró is. Előbbi 16 esztendeig tanított itt, hajdani élményeiről, tanítványai sikereiről beszélt, utóbbi értékelte a zalánpataki lépést, amely akkor történik, amikor országszerte sok-sok elnéptelenedett iskolát zárnak be, és számos pedagógus marad állás nélkül. ,,Zalánpatak sorsa már nem a buldózeres felszámolás, küzd a létért, és jövőt épít a fiatal nemzedék számára" — mondta. A helybeliek részéről Kasléder János, Málnás község zalánpataki képviselője szólt az egybegyűltekhez, s Kovács Attilával, a málnási központi iskola igazgatójával együtt közvetítette az oktató-nevelő és az egész faluközösség köszönetét. Ft. Simó Gábor mikóújfalusi plébános megszentelte az új iskolát. Kasléder Beatrix, Farkas Boglárka szavalt, fellépett a málnási női kórus.
Zsúfolásig telt a katolikus templom is, szóltak a harangok. A búcsús szentmisét Magyarország Védőasszonyának szentelték, a templom titulusa ugyanis Kisboldogasszony. T. Tamás Huba baróti római katolikus tisztelendő a Nagyasszonyt állította példaképül a hívek számára ünnepi szentbeszédében, melyet Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levele alapján mondott el, s bíztatta a jelenlevőket, ha istenes lélekkel, bizakodóan élik meg a mindennapok nehéz kihívásait, szebb és könnyebb lesz életük. A gazdatalálkozóról a szakhivatal munkatársa számol be lapunk hatodik oldalán.
