A görög gazdasági válság hátterét érzékelteti a The New York Times athéni írása, amely azt kutatta, hol mutatható ki a görögök vagyona, és arra a következtetésre jutott: mindenhol, csak nem az adóbevallásokban.
Athén gazdag északi elővárosaiban, ahol a nyári hőmérséklet gyakran megközelíti a 40 fokot, alig 324 lakos tüntette fel adóbevallásában, hogy rendelkezik úszómedencével. Az adóhivatal egészen más eredményt kapott, amikor megvizsgálta a fényűző villákban bővelkedő térségről készült műholdas felvételeket: 16 974 medencét számlált össze. Görögországban az adócsalás valósággal életformának tekinthető. A jelenség fontos szerepet játszik a görög adóssághiány-válságban. A kormány most eddig nem tapasztalt módon célozza meg ennek a gyakorlatnak a felszámolását.
Becsapási elvonókúrán
Különböző tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány évente akár 30 milliárd eurót is veszíthet az adócsalások miatt. Joannisz Plakopulosz, akinek a többi újságkioszk-tulajdonoshoz hasonlóan a jövőben nyugtát kell adnia, és regisztrálnia kell készpénz-bevételét a múlt hónapban elfogadott új adótörvények értelmében, így nyilatkozott a The New York Timesnak: „Meg kell tanulnunk, hogy nem szabad becsapni másokat, és azt sem szabad hagynunk, hogy mások tegyék ezt."
A szakértők szerint a legelszántabb adócsalók az egyéni vállalkozók (self-employed): ez nemcsak taxisokat, vendéglősöket és villanyszerelőket jelent, hanem mérnököket, építészeket, ügyvédeket és orvosokat is. Amikor az adóhatóság nemrég megvizsgálta az Athén Kolonaki nevű elegáns elővárosában rendelőt fenntartó 150 orvos adóbevallását, a többség harmincezer eurónál kisebb jövedelmet ismert el, 34 pedig tízezer euró alattit — ennél az összegnél már egyáltalán nem kellett adót fizetniük. Azon a környéken ennyi a lakbérre sem elég... A 11 milliós országban tavaly alig néhány ezer személy vallott be százezer euró fölötti éves jövedelmet, holott a gazdagság jelei mindenfelé láthatók. Sok ember, aki hétvégi házzal, két gépkocsival és talán vitorlással is rendelkezik, azt állítja, hogy évi tizenkétezer euró a jövedelme.
A görög kormány 2010-ben azt a célt tűzte ki, hogy legalább 1,6 milliárd eurós adóbevételt érjen el — a görögökkel tárgyaló EU-illetékesek azonban ezt nem fogadták el. „Igen, ezt már sokszor hallottuk, de sohasem valósul meg" — felelték. Az elmúlt évtizedben a görög adóbevételek elmaradtak a gazdasági fellendüléstől. Egy 2008. évi EU-jelentés szerint 2000 és 2007 között a GDP átlagosan 8,25 százalékkal, az adóbevétel viszont csak átlag 7 százalékkal nőtt.
Közös ellenség: a kormány
A jelenség oka vitatott. Egyesek a hosszú török uralomnak tulajdonítják, akkor a görögök megszokták, hogy a kormányt kijátszandó ellenségnek tekintsék. Mások azzal magyarázzák, hogy a görög demokrácia még fiatal. Bármi is az ok, a görögök számára a korrupció — amint azt Kosztasz Bakurisz, a Transparency International görögországi szervezetének elnöke elmondta — mindennapos. „Ha elmennek a szerelőhöz, olcsóbb a javítás számla nélkül és jóval drágább számlával." Bakurisznak saját nővére mondta el, hogy szégyell elismervényt kérni orvosától. „Hiába mondtam, hogy őrültség, ő így érzi."
A görög árnyékgazdaság az ország GDP-jének 20—30 százalékát képviseli. Friedrich Schneider, a linzi Johannes Kepler Egyetem Európa árnyékgazdaságainak szakértője szerint tavaly Görögország 25 százaléknál tartott, idén 25,2 százalékot vár. Összehasonlításként: az Egyesült Államokban szerinte 7,8 százaléknak felel meg ez az arány.
Szűkülő kivételek
A pénzügyminisztérium szerint az új adótörvények hatásosak lesznek. Korábban egész ágazatok számára „kivételként" lehetővé tették, hogy az adózók saját maguk becsüljék meg jövedelmüket. Ha az újságkioszkok tulajdonosai azt vallották, hogy évi tizenkétezer euró a jövedelmük, elfogadták tőlük. Most a kivételek többségét megszüntették, és különböző ösztönzőkkel biztatják az embereket arra, hogy kérjenek nyugtát. Az adóhivatalt is átszervezik, új értékelési, ellenőrzési módszereket vezetnek be. Így például sok görög eddig vállalati kocsiként jelentette be luxuskocsiját.
A The New York Times azonban hozzáfűzi: sok görög szerint éppen az adóellenőröket a legkönnyebb megvesztegetni. A közhit szerint az adóvitákat gyakran „harmadolással" szokták megoldani: az adóhatóság a neki járó összeg harmadát kapta meg, a másik harmad az adóbeszedőé, a harmadik harmad az adózó zsebében maradt. Az adóhivatal pedig korábban sohasem követelt kemény fellépést az adócsalókkal szemben. (MTI)
