Nem növelik viszont az egységes adókulcsot és az általános forgalmi adót, ugyanakkor Băsescu megjegyezte: ez az intézkedéssorozat elkerülhetetlen, szerinte így rendet lehet teremteni a közszférában, mert túlméretezett az államapparátus. Az elnök úgy véli, Románia esélyét az jelenti, ha sikerül most ésszerűsíteni a költségvetési kiadásokat, de azt is kijelentette, nem gondolkodnak kormányátalakításon.

Az államfő azután nyilatkozott, miután tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével, illetve a kormánykoalíció képviselőivel. Megjegyezte, ugyanakkor tisztázni kellett a napokban a találgatások miatt kialakult hisztérikus hangulatot, ez normális körülmények között a kormány dolga. Băsescu egy kövér emberhez hasonlította az államot, aki megnyomorít egy véznát, mely képletesen a hárommillió alkalmazottat foglalkoztató és az állami költségvetést fenntartó magánszférát jelenti. Mint mondta, az állami nyugdíjalapból 500 millió euró hiányzik, ezért kell csökkenteni a nyugdíjakat, ugyanakkor, ha a kormány a másik — áfa- és adóemelést jelentő — változatot választotta volna, akkor ennek az intézkedésnek szintén a nyugdíjasok itták volna meg a levét. Băsescu közölte, a bércsökkentés valamennyi közalkalmazottra vonatkozik, kivéve azokat, akiknek jövedelme nem haladja meg a 600 lej értékű minimálbért. Továbbá, átalakítanak tizenhat szociális programot, amelyek Băsescu szerint munkakerülésre ösztönzik az állami juttatásban részesülőket, emellett csökkentik az állami támogatások mértékét is (az elmúlt tíz évben például 30 milliárd lej értékben folyósítottak mezőgazdasági támogatást, miközben az állam mindössze 400 millió lejes bevételt könyvelt el). A kórházak, iskolák működési költségeit nem érinti a kiadások lefaragása.

Az államfő kifejtette, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetések során kétféle változat merült fel. Az egyik az adóemelést mutatta fel megoldásként, a másik — ezt a bizalom változatának nevezte — viszont a közszféra mélyreható reformját tűzi ki célul. Băsescu elmondta, hogy az IMF és a román kormány által várhatóan ezen a héten aláírandó szándéklevél ez utóbbi változat szellemiségét tükrözi majd, azt sugallva ezzel, hogy elmarad az adóemelés. Băsescu megerősítette, hogy az adóemelés tervezete szerint az egységes adókulcsot húsz százalékra emelték volna a jelenlegi tizenhatról, az áfát pedig huszonnégyre a jelenlegi tizenkilenc százalékról.

Az elnök a közkiadások szerkezeti átalakítására irányuló reformok szükségességét azzal indokolta, hogy jelenleg a szociális kiadások, a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések összesen a költségvetés 62 százalékát teszik ki, ezért nem marad elég pénz oktatásra, egészségügyre és általában a beruházásokra. A Băsescu által ismertetett számok szerint a közalkalmazotti fizetések a bruttó hazai termék (GDP) kilenc százalékát teszik ki, a nyugdíjak pedig a GDP tizenkét százalékát. Băsescu szerint azért is szükséges a közkiadások csökkentése, mert jelenleg a büdzsé bevételei a GDP harmincegy százalékát teszik ki, miközben a kiadások a GDP negyven százalékát jelentik.

Az IMF tegnap jelentette be, hogy május 9-ig tartózkodik Romániában a pénzintézet küldöttsége, amelynek következtetéseitől függ, hogy Románia megkapja-e a tavaly márciusban megkötött mintegy húszmilliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás ötödik — 850 millió euró értékű —részletét, vagy sem.