Az expón egyre többek számára válik világossá, hogy valószínűleg sosem látják belülről a legnépszerűbb pavilont, a kínait, de ettől függetlenül rendületlenül, fegyelmezetten és kitartóan állják mindenütt a sort, élvezik a programokat, vásárolnak és ismerkednek a világgal.
A sanghaji a világkiállítások történetében az eddigi legnagyobb: 5,28 négyzetkilométeren helyezkedik el, területén 192 ország és 50 nemzetközi szervezet képviselteti magát. Hivatalos adatok szerint beruházási költsége 4,2 milliárd dollár volt, ami nem tartalmazza a hatalmas városi infrastrukturális fejlesztéseket. Október végéig az expóparkban több mint 170 000 önkéntes lesz szolgálatban, a városban további közel kétmillió ember kapott karszalagot, és ügyel a maga környezetének rendjére, segíti a turistákat. A belépőjegy 160 jüan, körülbelül 18 euró. A látogatók számát október végére 70 millióra teszik, mindössze körülbelül 5 százalékuk lesz külföldi. Sanghaj és Kína természetesen több szempontból is nyereséggel szeretné zárni a következő hat hónapot. A szervezők egyúttal azt is szeretnék, ha pénzügyileg is hasznot hozna a monstre vállalkozás, amibe a világ országai is hatalmas összegeket fektettek.
Dugók knédlivel
A megnyitó napján alig volt 210 000 látogatója a világkiállításnak, de vasárnap — a 30 fokos meleg ellenére — már nagyjából 390 000-en érkeztek. Délelőtt 10 órakor az egyik kapunál még 25 000 ember várt bebocsátásra, délre viszont majd minden kapunál eltűntek a sorok. Az expópark hatalmas színes forgatagában akkor még csak elvétve lehetett látni külföldieket, főleg olyanokat, akik nem ott dolgoznak.
A látnivaló nehezen befogadható egyszerre, a megpihenni vágyókat a nap folyamán és este a szabadtéri színpadokon táncos előadások, koncertek szórakoztatják. Latin-amerikai, afrikai zene szól, de az Európa téren volt például egyórás török balettelőadás is. A hivatalos expóüzletek kínálata mellett a pavilonok nagy részében az adott ország ajándéktárgyai is megvásárolhatók. Akik megéheznek — viszonylag borsos áron —, a legkülönbözőbb nemzetek ételeiből kóstolhatnak. Köztük vannak a bolgár, az uruguayi, a pakisztáni, a japán és a lengyel konyha jellegzetes étkei, a cseh pavilonban például kapható knédli és sör, a törökben pedig iszkender és baklava.
Az EU is bemutatkozik
Az Európai Unió első alkalommal képviselteti magát Európán kívül megrendezett világkiállításon: május 1-jétől kezdődően hat hónapon keresztül európai uniós pavilon várja a látogatókat a Sanghaji Világkiállításon. Az uniós részvételt Kína, az EU második legfontosabb világkereskedelmi partnere szorgalmazta. Az EU Belgiummal közös pavilonban várja majd az érdeklődőket, miután az ország idén nyáron veszi át a hat hónapra szóló soros uniós elnökséget. A közös pavilonnak a szervezők ott biztosítottak helyet, ahol a legtöbb uniós tagállami kiállítóhely is megtalálható. A szervezők több mint 70 millió látogatót várnak a hatalmas ipari központba és pénzügyi világvárosba, Sanghajba. A közös belga—uniós pavilon egyik legelső vendége José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke volt.
Az ,,intelligens Európa" mottóval fémjelzett kiállítással az EU a határok nélküli Európa vívmányait (Erasmus csereprogram, közös valuta stb.) kívánja megismertetni a kínaiakkal, illetve a világ többi részéről érkezőkkel. Az EU emellett háromdimenziós megjelenítési eljárással mutatja be a látogatóknak az uniós környezetvédelmi erőfeszítéseket, Európa történelmét és a kontinens turistalátványosságait, pl. az Akropoliszt és az Eiffel-tornyot.
Számos egyéb kulturális eseményre is sor kerül: az érdeklődőket tudományos fórum, koncertek és színdarabok várják, illetve futballmérkőzést is megtekinthetnek: az egyik tematikus héten európai futballsztárok mérkőznek majd meg kínai játékosokkal. Az uniós pavilon védnöke Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) vezetője.
Magyar pavilonviták
A magyar pavilont — amelynek építészeti tervpályázatát többen is kritizálják — napi 15—20 ezer ember látogatta meg a világkiállítás első napjaiban.
A Magyar Nemzet szerint, míg a Kínában felépítendő magyar pavilonra csak 2008-ban hirdetett építészeti tervpályázatot a Miniszterelnöki Hivatal, az azt megelőző években több cég is több millió forintos javadalmazást kapott a pavilon arculatának megtervezéséért. A napilap szerint az is furcsa, hogy a magyar pavilon kivitelezésére és működtetésére kiírt 2,5 milliárdos közbeszerzési pályázatot végül a Genexpo Kft. nyerte meg, amely a tender kiírása előtt fél évvel alakult meg, így a referenciáival is gondok voltak. A lap emellett azt is tudni véli, hogy a Genexpo Kft. is régi ismeretségben áll Huszty András kormánybiztossal. Azt is hozzáteszik, hogy az egyik cégvezető, Dégen István a sajtóhírek szerint a rendszerváltás előtt a III/I-es csoportfőnökség tisztjeként hírszerzéssel és elhárítással foglalkozott.
Huszty András, aki a kínai—magyar gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként felügyeli a magyar pavilont, az MR1-Kossuth Rádiónak azt mondta, nem tudja értelmezni a vádakat. A pályáztatásnál szigorúan betartottak minden törvényi előírást, a Genexpo tulajdonosi köre az interneten is ellenőrizhető, ,,baráti cégekről" pedig nem tud, így ezzel nem is tud mit kezdeni. A kormánybiztos szerint körülbelül 20 millió forintot költöttek a tanácsadói szerződésekre, ami a 3,2 milliárd forintos költségvetéshez képest nem sok.
Arra is emlékeztetett, hogy a hannoveri világkiállítás tíz évvel ezelőtt több mint kétmilliárd forintba került, ehhez képest a mostani költségvetés nagyon visszafogott, ráadásul ma úgy látszik, hogy legalább 100—150 millió forint még meg is marad a 3,2 milliárdból. (MTI)
