Fontos, hogy az Európai Unióban az egyes országok csatlakozását követően is folyamatosan nyomon kísérjék a tagállamok jogalkalmazási gyakorlatát a kisebbségi jogok területén — hangoztatta az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjában Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa.
A főbiztos annak jelentőségére is felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek továbbra is széles jogkörökkel rendelkezzenek, és a kisebbségügyi kérdéseket az illetékes országok a nemzetközi intézmények keretei között vitassák meg.
Az Európai Uniónak nemcsak a tagság elnyeréséig kell szigorúan ellenőriznie a tagállamok kisebbségi jogi szabályozását, hanem azt követően is — szögezte le Vollebaek. A meghallgatáson a szlovák nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdéseit is megvitatták. Bauer Edit felvidéki EP-képviselő rámutatott, hogy az utóbbi években Szlovákiában a magyar és más kisebbségeket hátrányosan érintő események következtek be, így például Malina Hedvig esete vagy a szlovák államnyelvtörvény elfogadása és annak alkalmazása. A képviselő a kettős állampolgárság bevezetése miatti szlovák riogatásokkal kapcsolatos véleményéről is kérdezte a főbiztost, nevezetesen hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz hasonlóan ő is biztonsági kockázatként értékeli-e a kettős állampolgárság intézményét. Vollebaek kijelentette: a kettős állampolgárság intézményét nem tekinti biztonsági kockázatnak, ha az nem tömeges mértékben történő útlevélkiadással jár. A főbiztos hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban az állampolgárság kérdéséről minden állam szuverén módon dönt. A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban közölte, hogy július végén fogják megvizsgálni és értékelni annak végrehajtását. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő nehezményezte, hogy a főbiztosnak nem sikerült a kérdést megnyugtatóan rendeznie, a konfliktust feloldania.
