Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a határon túli magyarok számára állampolgárságot biztosító törvényjavaslat általános vitáját. Az egyik előterjesztőként felszólaló Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárságról szóló törvényt a nemzeti szolidaritásból következően kell meghozni. Az MSZP az Orbán Viktor leendő kormányfő által is jegyzett javaslat halasztását kérte, míg a Jobbik a külhoni magyarok választójogával egészítené ki az LMP által reménykeltőnek nevezett tervezetet.
Erkölcsi kötelesség
A kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, azért kell meghozni, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból — mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke expozéjában. A határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség — hangoztatta a politikus, hozzátéve: ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon. Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok lelki trianonként élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség.
Radikális szakítást
A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével — fejtette ki Németh Zsolt fideszes vezérszónok. Kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körében felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezetei pedig széttöredeztek. Németh Zsolt kifejtette: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt. Hozzátette, az elmúlt években olyan jágói, gonosz politikának voltunk elszenvedői, amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel.
Az MSZP halasztást javasolt
Az MSZP halasztást és normális előkészítést javasolt. Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka hangsúlyozta: a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni a környező országok nacionalista erőit. Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel, és világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója vagy az állampolgári lojalitás gyengítése — fejtette ki Harangozó Gábor.
A bölcsesség útja
A magyar nemzet végre a bölcsesség, a megmaradás és a felemelkedés útjára léphet a határon túli magyarok állampolgárságának biztosításával — mondta Simicskó István. A kereszténydemokrata képviselő vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás senkit sem bánt, nem öncélú, hanem mindenkinek, így a magyar nemzetnek, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is hasznos. Mi azt szeretnénk, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést, mert nem ellenük szól, hanem elsősorban miértünk — fűzte hozzá.
Választójogot a határon túliaknak
A határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés — jelentette ki Gyüre Csaba, az állampolgársági törvény vitájának jobbikos vezérszónoka. Hozzátette: a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak. Szavai szerint már az Antall-kormánynak biztosítania kellett volna a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok számára, ám az elmúlt húsz évben látszatintézkedések kivételével semmi sem történt az Országgyűlésben az állampolgárság kiterjesztésének érdekében. A törvényhozás felelőtlenül viselkedett, és most két évtizednyi elmaradását pótolja — tette hozzá.
Reményt jelentő kezdet
Az LMP szerint a választási törvény módosítása biztatást, reményt keltő kezdetet jelent, amellyel a politika hatékonyan segíti az identitás megőrzését. Mile Lajos, az LMP vezérszónoka szerint pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan olcsó versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar. Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, mert szerintük több ponton is felületes a javaslat megfogalmazása.
Nem bátorság kérdése
Hargita János (KDNP) felszólalásában azt emelte ki, hogy a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára nem bátorság kérdése. A környező országoknak ugyanis értelmetlen lenne bármilyen retorzióval élniük a kettős állampolgárságért folyamodókkal szemben, hiszen az ő törvényes jogállásukat egyebek mellett az Európai Bíróság által hozott döntések is biztosítják. Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt évek kormányai közpénzből finanszírozott propagandával dolgoztak a nemzet ellen, pedig a magyar nép nem kér több jogot, mint más nemzetek, de kevesebbet sem. Hozzátette: a kettős állampolgárság megadása az elégtétel mellett fékezheti az elvándorlást és az asszimilációt is a határon túli magyarok körében.
A határmódosítást sem zárja ki
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában azt mondta: kiírja magát a magyar történelemből, aki nemmel szavaz az állampolgársági törvény módosítását célzó előterjesztésre. A politikus arra is kitért, hogy a benesi dekrétumokat a mai napig hatályban tartó Szlovákia véleménye nem lehet mértékadó a határon túli magyarok könnyített honosításával kapcsolatban. A felvidéki magyarok önrendelkezéséről szólva Gaudi-Nagy Tamás kijelentette: erős hadseregre van szükség ahhoz, hogy a magyar állam nyomatékot adjon követeléseinek, sőt, az sem zárható ki, hogy ha a nemzetközi széljárás úgy hozza, békés úton, népszavazással határmódosítás történjen. Pártja vezérszónokához hasonlóan Gaudi-Nagy Tamás is azt kérte: ne szabják a nyelvhasználatot az állampolgárság megszerzésének feltételéül. Hozzátette: azok számára, így például a moldvai csángók részére is lehetővé kell tenni a magyar állampolgárság megszerzését, akik önhibájukon kívül esetleg nem beszélnek jól magyarul.
Megvonták a szót
A szocialista Nyakó István felemlegette: noha a Fidesz politikusai tapsoltak, amikor Gaudi-Nagy Tamás a páholyban helyet foglaló Rácz Sándort, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökét méltatta, a szervezettől 2000-ben a Fidesz vezette kormány vonta meg az állami támogatást. Hozzátette: a fideszes politikusok akkor is tapsolnak, amikor a jobbikosok egy jóízűt kommunistáznak, és adott esetben az asztal alatt tapsolnak akkor, amikor cigányoznak, esetleg kummognak, amikor zsidóznak, mert erre is volt példa. Mint fogalmazott, javasolja, ilyenkor gondoljanak arra, hogy a náci Németországot, annak tetteit és örököseit tapsolják meg. Az ülést vezető Latorcai János ekkor megvonta a szót a szocialista politikustól, arra hivatkozva, hogy a vita során nem került szóba a náci Németország. Mint mondta, nem szeretné, hogy ebbe az emelkedett vitába ezt a politikai fordulatot belevigyék.
A haza viszontszeret
A jobbikos Zagyva György Gyula azt hangsúlyozta, hogy a szórványban élők között sokan vannak, akik önhibájukon kívül nem beszélnek magyarul, de ragaszkodnak a magyar nemzethez. Meg kell bennük bízni, és meg kell adni nekik a magyar állampolgárságot. Kitért arra is, hogy Magyarországnak a szomszédos államok titkosszolgálatai több esetben nem fogják javasolni az állampolgárság megadását. Szerinte több ezer is lehet azok száma, akik ezzel szembesülhetnek, mert ,,túl magyarok".
Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, a javaslat elfogadása csak egy azon gesztusok közül, amelyet a határon túli magyarok felé kell tennie az Országgyűlésnek. Ezek közé sorolta a székely himnusz eléneklését az alakuló ülésen, amelyet történelmi tettnek minősített. Elmondása szerint az elmúlt húsz év kormányainak felelőssége nem azonos abban, hogy mindeddig nem fogadták el a határon túl élő magyarok könnyített honosítását lehetővé tevő törvényt. Álláspontja szerint a 2004-es népszavazás jogilag nem, erkölcsileg azonban felhatalmazta erre a kormányt, az MSZP azonban nem tett érte semmit, felelősségük így elvitathatatlan. Hozzátette: az Országgyűlés kötelessége, hogy minden magyarral éreztesse, a hazájuk viszontszereti őket.
(az MTI híreinek felhasználásával)
