Közalkalmazottak

Az újonnan felálló Bajnai-kormány két év alatt 1300 milliárd forintos (közel 4,8 milliárd eurós) költségvetési kiigazítást határozott el, a tervek szerint ebből 400 milliárd (1,45 milliárd euró) tavaly, 900 milliárd (3,35 milliárd euró) pedig idén valósul meg. A csomag egyik legfontosabb intézkedése az volt, hogy a közszférában két évre befagyasztották a béreket.

Ez több ezer embert érintett érzékenyen, de a román közalkalmazottak ennél is rosszabbul jártak: 25 százalékkal faragják le a bérüket, és 1,29 millióra csökkentik az állami hivatalokban dolgozók számát — ez 70 000-es leépítést jelenthet.

A spanyol közalkalmazottak is rosszabbul jártak, mint magyar kollégáik: a május 12-én bejelentett csomagban az idei évre ötszázalékos bércsökkentést, jövő évre pedig a fizetések befagyasztását irányozta elő a kormány. Hasonló mértékű csökkentést jelentett be egy nappal később a portugál kormány is. De az olasz közszférában dolgozók sem érezhetik biztonságban havi juttatásukat, a kormány ugyanis kétmilliárd eurót spórolna meg a béreik csökkentésével.

Persze, ha mindehhez még hozzávesszük a tizenharmadik havi bérek megszüntetését, akkor már nem is jártak olyan jól a magyar közszolgák. Bajnai a tizenharmadik havi bérrel kapcsolatban azt mondta, hogy ha többletjövedelem keletkezik, akkor abból részesül majd a közszféra is.

Nyugdíjasok

Tavaly áprilisban Magyarországon nagy felzúdulást váltott ki az is, hogy a megszorítások részeként Bajnai Gordon bejelentette: megszüntetik a tizenharmadik havi nyugdíjat, 2012-től pedig folyamatosan megkezdődik a nyugdíjkorhatár emelése. Emellett a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót áttolták az idei évre, a 2010-es korrekció pedig elmarad. Ezekkel a lépésekkel a kormány arra próbálta ösztönözni az embereket, hogy minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon.

A nyugdíjak csökkentése, illetve a nyugdíjszámítás változtatása nálunk is sláger: Romániában 15 százalékkal csökkenti a kormány az idősek ellátását, a spanyolok pedig felfüggesztik a nyugdíjak inflációkövető emelését.

Adók

Magyarországon minden embert érzékenyen érintett az áfa 20-ról 25 százalékra emelése, ez szintén nem egyedülálló Európában. A portugál kormány például a tervek szerint egy százalékkal növelné a fogyasztást terhelő adókat, így 21 százalék lenne az áfakulcs. Szintén Portugáliában tervezi a kormány, hogy 2,5 százalékkal, azaz 27,5 százalékra emeli a vállalatok társasági nyereségadóját, az önkormányzatoknak pedig évente százmillió fonttal kevesebbet juttatnak — írta a Financial Times.

Romániában az önkormányzatok finanszírozását a GDP 0,3 százalékának megfelelő összeggel veszik vissza, emellett 9000-rel csökkentik a kórházi ágyak számát, 150 kórházat bezárnak, és bevezetnék a vizitdíjat is.

De több más hasonló lépés is van a magyar és a román csomag között. Például itthon is megadóztatnák az ebédjegyeket, a cégek által biztosított étkezési hozzájárulás után a tervek szerint 16 százalékos kulcs alapján kell majd adózni.

Költségvetési hiány

Az említett országok mindegyikében a magas költségvetési hiány miatt volt szükség a megszorító intézkedésekre. Magyarországon 2006-ban még 9,3 százalék volt a deficit, ami folyamatosan mérséklődött, de a válság miatt tavaly szükség volt a Bajnai-csomagra is.

A román hiánynak idén 6,8 százalékra kellene csökkennie, az ország finanszírozhatósága érdekében 850 millió eurós hitelrészletet várnak az IMF-től. A hitel folyósításának feltétele a megszorító csomag.

A spanyol kormány által hozott 15 milliárd eurós megszorító csomag célja, hogy a hiányt idén 9,3 százalékra csökkentsék a tavalyi 11,2 százalékról. A tervek szerint jövőre hat százalék, 2012-ben pedig már csak három százalék lesz a deficit.

A portugáloknak is a súlyos hiány miatt volt szükségük a kiadások csökkentésére. A 2,1 milliárd eurós csomagtól azt remélik, hogy a tavalyi 9,4 százalékról idén 7,3 százalékra csökken a deficit, majd 2013-ban már csak 2,8 százalék lesz. Az eredeti tervek szerint idén 8,3 százalék lett volna a hiány, az intézkedésekkel ezt készülnek leszorítani.