Ő volt a bérmakeresztapám, és őt tekintettem példaképemnek. Édesapám barátja volt, és fiai is kapcsolatot tartottak családunkkal. Később, 1947-ben Károly nevű fia mint tanfelügyelő kultúrmissziós céllal küldött a moldvai magyarok közé, Lészpeden és Trunkon szerveztem a magyar anyanyelvű iskolákat.

A Baka család bölcsője a felső-háromszéki Kurtapatak. A Básta György által 1602. augusztus 1-jén összeíratott háromszéki székely katonák lajstromában Kurtapatakon a lófők közt szerepelnek; 1643. május 1-jén nemességet nyert Baka Márton, Baka Miklós és Baka János. Az idők folyamán ez a család számos értelmiségit adott, tanítót, tanárt, tisztviselőt, papot és mérnököt. Említést érdemel Baka János egyházi zeneszerző, aki a katolikus egyházi énekek dallamához orgonakíséretet komponált. Baka Károly Kanadában élve mérnökként szerzett nemzetközi elismerést.

Ebből a kiterjedt családból származott Baka László kántortanító, aki 1877. április 21-én született az Erdőszentgyörgyhöz közeli Vadasdon Baka Antal és Feke Teréz gyermekeként. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Csíksomlyón végezte, itt szerzett kántortanítói oklevelet.

Baka László Lemhénybe kapott kántortanítói kinevezést, és itt is alapított családot. A Veress Ilona tanítónővel kötött házasságukból öt gyermek született. Erzsébet 27 évesen elhalálozott. László tisztviselő lett, János katolikus lelkipásztor, Károly pedig tanár és tanfelügyelő. József egyéves korában meghalt.

A fiatal, életerős családra súlyos csapást jelentett a feleség 1915-ben történt elhalálozása. A lelkileg megtört családapának nagybátyja, Baka János szentkatolnai plébános az 1915-ben egyházközségében megüresedett kántortanítói állást ajánlotta fel. Baka László átköltözött Szentkatolnára.

Tanítóként az alapismeretek elsajátíttatását követte, s ésszerű gondolkodásra nevelte a rábízott tanulókat. Hangsúlyt fektetett a testi nevelésre, külön a fiúk és külön a lányok részére írt elő játékos gyakorlatokat. Ezen kívül tanulóiba oltotta a természet szeretetét. Sétákat, kirándulásokat szervezett például a Feketeügy árterületére, hogy kisiskolásaival megismertesse annak növényvilágát.

A szentkatolnai közművelődési és sportélet szolgálatába állt Baka László. Az egyházi énekkar vezetése mellett felélénkítette a műkedvelő színjátszást, megszervezte a karácsonyi pásztorjátékot, valamint a kövércsütörtöki kosaras gyermekbált, hagyományt teremtve bevezette a műsoros Katalin-napi bálokat az egyházközség búcsújának napján. Alkalom volt ez az anyáknak, hogy serdülő lányaikat bemutathassák a falu ifjainak. Ezek a bálok 1945 után szűntek meg. Baka László szolgálata alatt alakult meg a falu első népi zenekara, amelyet Baritz István mint prímás és Nagy Imre fiai alkottak. A tanító kedvenc hangszere különben a cimbalom volt. Baka László volt, aki megszervezte a falu első labdarúgócsapatát. A játékosok között voltak a tanító fiai, János, László és Károly, valamint barátaik: Mikó Gábor, Nyáguly Sándor, Nyáguly Antal, Kovács József, Fülöp György, Páll György, Páll Imre és Györbíró Andor. A csapat első barátságos mérkőzését 1919-ben Lemhényben játszotta.

A faluban köztiszteletnek örvendő kántortanító 1935-ben vonult nyugalomba, de továbbra is a közművelődési élet aktív részese maradt. Az iránta való bizalomról tanúskodik, hogy az 1940-es évek első felében őt választotta a falu lakossága községi bírónak.

Idős korában Baka László János fiához költözött Nagyváradra — aki ott szolgált plébánosként —, és ott halt meg 1966-ban. Sírját a nagyváradi katolikus temetőben feliratos sírkő jelöli.