Mucsi Mihály elmondása szerint egyre jobb a kapcsolata a Bayerrel, ennek termékeit forgalmazza az Agrico-M cégén keresztül már jó néhány éve. A vállalkozás vegyszerforgalma sem esett vissza még a pénztelenség körülményei között sem, ahogy az agronómus megjegyezte: „túl szegények vagyunk ahhoz, hogy gyenge minőséget vásároljunk". A cég 1993. évi megalakulása óta az alaptevékenységként megjelölt növénytermesztés mellett a különböző — uniós vagy azon kívüli — országokban gyártott vegyszereket forgalmaz.

A közel nyolchektáros bemutatóparcella három főkultúrára osztva: a burgonya, a répa és az őszi gabona. A szakember előadásában az alkalmazott technológia bemutatása mellett jó néhány hasznos tanáccsal is szolgált. A Mucsi-farmon a burgonya mindig a kalászosok után kerül a földbe, a tulajdonos olyan arató-cséplő gépet használ, amely a szalmát szecskázza, majd beleforgatja a talajba. Ez időben 150 kiló 46 százalékos nitrogéntartalmú nitrokalkárt is kiszór, hogy elősegítse a szalmabontó baktériumok és mikroorganizmusok munkáját. Szeptemberben teljes gyomirtózást (vegetációleégetést), majd évente az összterület 20 százalékán talajlazítást (szkarifikálást) végez az eketalp széttöréséért. Szerinte az őszi szántás mélységén nem érdemes spórolni.

Tavalytól új technológiát is alkalmaz a területek egynegyedén, az úgynevezett zöldtrágyázást, ami egyre elterjedtebb módszer az unió fejlettebb országaiban, külön területalapú támogatást is fizetnek érte. Nálunk 130 eurót fizet az ügynökség hektáronként. A technológia lényege, hogy az ősszel vetett gyors növésű kultúrát (repce, mustár, rozs) következő év március végéig bele kell forgatni a talajba zöldtrágya gyanánt. A hektáronkénti fajlagos üzemanyag-fogyasztás ezzel a módszerrel valamivel több, mint tíz literrel emelkedik, de a tápanyag-utánpótlás mellett a zöldtrágya nagyban javítja a talajszerkezetet is. A burgonyánál a legtöbb műtrágyamennyiséget a talaj-előkészítésnél szórja ki, beledolgozva a talajba hektáronként 750 kiló komplexet. Az ültetésnél 200 kiló kerül a burgonyatövekre, bakhátakba, majd a töltögetésnél további 100 kiló nitrokalkárt szór ki. A többszöri levéltrágyázást is előszeretettel alkalmazza, főleg a magnéziumtartalmú levéltrágya tesz jót a növények fotoszintézisének. Egyes kutatások eredményeként elmondható, hogy a magnézium gátolja a közönséges burgonyavész megjelenését.

A szakember bemutatóparcelláján közel ötven új, holland és német burgonyafajtát mutatott be. A szakmai találkozót elmondása szerint kissé korán szervezték, de ezzel is szeretnék a háromszéki gazdálkodók figyelmét idejében felhívni a már megjelent burgonyavész elleni védekezés fontosságára. Az agronómus szerint a legjobb a ragya elleni kontakt és szisztemikus (felszívódó) vegyszerek váltakozó alkalmazása. A megjelenő ragyát egyre nehezebb észrevenni, hiszen jellegzetes tünetei nem a leveleken, hanem a szártövön jelennek meg. Mucsi Mihály felhívta a figyelmet a dróthernyó által okozott veszteségekre is, a megtermelt burgonya piacosságát, minőségét rontó hatásukra. A dróthernyó elleni vegyszerek nem olcsók, de a tetemes kárt megelőzendő, megéri.

A gabonáknál a Bayer által termelt csávázószerek, gyomirtók, gombaölő és kártevők elleni szerek bemutatása során kiemelte egy új termelési technológia bevezetésének fontosságát. A művelőutas termelés lényege, hogy a gabonatáblában a vetéskor a traktor és permetező nyomsávjával megegyező üres sávokat hagynak a kezelésekkor keletkező taposás elkerülése végett.