Negyven évvel az első táborozás után újból Zágonba érkezett a Bao-Bao — közel száz fotográfia formájában. Kakas Zoltán, a Nemere természetjáró kör elnöke, a Bao-Bao mozgalom megteremtője néprajzi gyűjtőtúrákon és természetbarangolásokon készült fényképeit a Mikes—Szentkereszty-kúria nagytermében állították ki.
Képes kérdések és válaszok, további kutatásra ösztönző örökség — méltatta a kiállítás anyagát dr. Zsigmond Győző. A bao-bao hunokig visszavezethető fogalom, idegen lényre utaló kifejezés, mumus, bankus, amitől jobb félni, mint megijedni, de még jobb félteni — fogalmazott.
Akár párhuzamot lehet vonni Thor Heyerdahl szellemi lényeivel, a Kon-tiki expedícióval, a Húsvét-szigetek kutatásaival, melyek ugyancsak megfoghatatlan, de nagy erejű misztikumokat boncolgattak. A Bao-Bao elnevezés lényegében a kommunista rezsim megszorításainak eredménye. Az első táborozások alkalmával — melyek eredeti célja a néprajzi kutatás volt — a népi vallásosság rejtélyeit is feltárni kívánták. Ezt így kifejezni nem volt ajánlatos, ezért néphit-kutatásként fogalmazták meg munkájukat. Így került elő a gyerekijesztgető, misztikus kifejezés, a bao-bao, mely annyira megtetszett, hogy rögtön a mozgalom nevévé tették — mesélte a kezdeteket Kakas Zoltán.
A hatalomtól való félelem nem volt alaptalan, zaklatások, házkutatások kísérték a Bao-Bao útját. Annyira, míg el nem ,,tanácsolták" a néprajzi gyűjtéstől. Így vette kezdetét a hegyi túrák időszaka. A szellemi töltet azonban maradt, a természetjárásba ,,be volt kódolva az irodalom, mintegy fenti sugallatra" — fogalmazott a kiállító. A képek a teremtett világ csodái mellett eseményeket, személyiségeket örökítenek meg, melyek közül sokan ma már nem lehetnek közöttünk.
A kiállítás megnyitóján Kis Eszter harmadik osztályos tanuló népdalokat énekelt, a Mikes Kelemen Vegyes Kar népi ihletettségű dalcsokorral köszöntötte a kiállítót. A tárlat egy hónapig tekinthető meg Zágonban.
