Úgy érezzük, nem túlzás, ha kijelentjük, hogy akárcsak Székelyszáldoboson, Nagyborosnyón is fokozatosan valósul meg a romák integrációja. Legalábbis iskolai szinten, vitán felül, igaz. Különbségek vannak ugyan.
Számunkra az is felette fontos, hogy a nagyborosnyói romák magyar anyanyelvűek, zömében református vallásúak, s miképpen azt megtudtuk, néhány család még az egyházfenntartási járulékot is fizeti. Kocsis Dénes, a községi tanács roma nemzetiségű tagja a roma óvodás és iskolás generáció, valamint az N. Bartha Károly Általános Iskola vezetősége között tartja a kapcsolatot. Tudnia kell, a hét település bármely falujában a beiskolázott cigány gyerek miért hiányzik, miért nem megy iskolába. Mediátor, a megyei tanács fizeti munkájáért, amolyan kapcsolattartó, aki meghívott az idei nyolcadik osztály kicsengetésére, hogy bemutathassa, szép eredményeket értek el a roma tanulók, tisztán és ember elé való öltözetben járnak iskolába, teljes egyetértésben élnek az iskola más tanulóival. A lepergett évek végzettjeire büszkék, mert többen érettségiztek, állást kaptak.
Már több alkalommal beszélgettünk erről a roma etnikumról, akik a település többségét képviselik, akik hazahozzák a Magyarországon, újabban Szlovákiában megkeresett valutát, itthon házat építenek maguknak, megélhetésükhöz alapokat teremtenek, művelik sárműves hagyományaikat (téglavetést), gyereküket taníttatják. Nemrég mélyreható néprajzi-szociológiai tanulmány is megjelent a borosnyói romákról Kinda István tollából (Fejezetek a nagyborosnyói cigányok gazdasági és társadalom-néprajzi kutatásából, Acta siculica, 2007).
Bárkivel is beszéltünk a faluban, egy dologban egyetértettek: az iskola háza táján minden rendben. Kívülről is látszik a tisztaság, rend, frissesség, még az illemhely is állja a helyét — mindez pályázatok, sok-sok kilincselés, ajtódöngetés eredménye. A gyerekek az udvaron várják a vakációt. Első pillantásra szembetűnik, hogy többségük roma. Ezt igazolja Nagy Csongor László iskolaigazgató is: a tanulók 56 százaléka roma, és a jövő tanévben még emelkedni fog. Ami lényegében nem baj: ,,Nincs konfliktus a gyerekek között. Óvodától együtt vannak, bevált a multikulturalitás" — mondja, és kiérezni szavaiból, hogy ez az etnikum menti meg a leépülés veszélyétől az iskolát. A továbbtanulással sincs baj, szaklíceumokban, egyetemen folytatják tanulmányaikat. Ami viszont nagy gond: a faluban nincs munkalehetőség. Hiába a végzettség, diploma, a fiataloknak más településeken kel munkát keresniük.
Elismerő szavakat jegyeztünk az iskolai sporttevékenységről. Debreczi Zsolt sporttanár nem csak elmondta, írásban is adta a sikerek sorát. Hosszú lenne felsorolni mindazon sportágakat, melyekben a borosnyói gyerekek — köztük számos roma is — jeleskednek. Minden információ megtalálható az iskola honlapján, amit Balogh Ferenc tanár szerkeszt igen pontosan és rendszerességgel.
Borosnyón a könyvtárban is süt a nap. Szép a könyvállomány, van internetes hozzáférés. Nagy Dalma könyvtáros sok tevékenység mozgatórugója: megszervezte a rajz és népi játékok kiállítását, amelyeken a roma gyerekek is bemutatták tudásukat.
(BOKOR G.—KISGYÖRGY Z.)