Néhai Kovács József száldobosi helytörténész, bányatopográfus akadt rá arra az adatra, miszerint ,,az akkori bíró adott engedélyt egy fogarasföldi román cigány patkolókovácsnak, hogy a faluba letelepedjék, s talán örömében a dögészi tennivalókat is elvállalta". Nos, a felszaporodott népesség — minden nyomorúság és gazdasági válság ellenére — valóságos demográfiai robbanás révén alkotja a település lakosságának többségét. A természetes szaporulatot növelte a más településekről ide telepedő román anyanyelvű romaság is. Aránylag beilleszkedtek a helyi szokás- és fegyelemrendszerbe, magyarul beszélő személy tartja a közösség és a bardoci önkormányzat között a kapcsolatot, romaprogramból bővítették tágassá a falu iskoláját, ahol román tagozat működik. Az igazi integráció tehát nem annyira a felnőttek között, mint az iskolában valósul meg.

Kiképzésben részesült az a fizetéses kapcsolatteremtő személy, Vékony Samuil ún. mediátor, aki felelős azért, hogy minden roma tanuló ott legyen az iskolában, miattuk ne sántikáljon semmilyen program, ami az ő érdeküket szolgálja. Tartja a kapcsolatot a tanárokkal, az önkormányzattal, a rendőrséggel, a családorvosokkal.

Kolumbán Sándor bardoci alpolgármester több alkalommal vett részt a romaprogrammal kapcsolatos felkészítőkön.

Az integráció folyamatáról-mikéntjéről Tókos Jenő igazgató-tanártól érdeklődtünk, aki elmondta, hogy ebben az iskolai évben 273 roma tanulót írtak be, 188-at az elemi és 85-öt az V—VIII. osztályokba. Működik még 28 gyerekkel egy óvodai vegyes csoport is. Az óvodaköteles gyerekek száma egyébként 160—170-re tehető.

— Hasonlítsuk össze ezt a statisztikát a magyar tagozat számadataival — kértük Tókos Jenőt.

— A magyar tagozaton összesen 81 tanulót írtunk be, az I—IV.-ben 37-et és az V—VIII. osztályokba 44-et. Harmincnégy magyar gyerek jár az óvodába.

— Milyen romaprogram fut jelen pillanatban az iskolánál?

A hetedikesek

— A Roma Közösségek Erőforrásainak Központja révén, kétévi tanulmányozás után esett a választás az itteni közösségre. Ez egy közösségfejlesztési jellegű projekt. Az iskolafejlesztési csomagján kívül a település gondjait is megcélozza. Támogatja azt a kezdeményező csoportot, mely itt alakult a faluban, valamint egy alakulóban levő egyesületet, amely a magyarok és romák közös helyi érdekszervezete lenne. Támogatja a kisvállalkozások, a faluért tenni-alkotni akaró egyesületek beindítását, akár alaptőkével és információkkal. Az iskolai program alapján kiválasztottuk a tizennégy roma tanulóval működő mostani VII. osztályt (képünk), amelynek tíz hónapon keresztül hetente két-két órában tartunk román- és matematikaórákat, választott tantárgyként magyar nyelvet. Utóbbit a szülők kérték, tekintettel arra, hogy magyar faluban élnek, és sokan Magyarorszára járnak dolgozni. Célja ennek a fakultatív programnak, hogy minél többen elvégezzék a nyolc osztályt, és tovább tanuljanak. Utóbbira ugyanis nem volt példa az elmúlt esztendőkben. Volt itt egy tízosztályos szakmai szintű képzés számukra, de a tizenhárom tanulóból csak hárman tudtak diplomát szerezni. A többiek elvégezték a tizedik osztályt, és lemorzsolódtak.

Éppen egy olyan órára volt alkalmunk bepillantani, amikor egészen más, játékosabb módszerrel folyt a tanítás azzal a céllal, hogy a pedagógusok megszerettessék a gyerekekkel a tanulást, az iskolát.

Eléggé nehéz pontos népességi statisztikát összeállítani a száldobosi romákról: mindenki olyan nemzetiségűnek vallhatja magát népszámláláskor, amilyennek akarja, vallásuk zömében pünkösdista, de van olyan is, aki megtartotta a görögkeleti hitét. Ami a felnőtt roma lakosságot illeti, elmondták, hogy szerveztek már közös tevékenységeket is (szemétgyűjtés a föld napja alkalmával), aminek nagy sikere volt, sokan beneveztek, közös tokányolással végződött. A pályázat tehát próbálja közelebb hozni a két etnikumot.

A falu iskolája részt vett egy PHARE-pályázaton. Ebben három program volt: felzárkóztató jellegű délutáni iskola, ahol a másnapi leckékre készítették fel a tanulókat; nyári óvoda azoknak az iskolaköteles kicsinyeknek, akik nem jártak rendesen óvodába, valamint nyári táborozás Zabolán és Besenyőn, ahol minden osztályból a két legjobb roma gyerek vett részt. 2010-től a Ruhama Alapítványon keresztül a száldobosi iskola egy másik pályázatból egy éven át olyan nyári óvodát fog működtetni, ahol két, 14 gyerekes csoportot készítenek fel a jövő tanév első osztályába. Nemcsak az oktatás ingyenes, hanem az iskolakezdésre szükséges ruházatot és felszerelést is biztosítják, valamint napi kétórás délutáni iskolai, ún. kisegítő felkészítőt. Egy éven keresztül követik ezeknek a roma gyerekeknek a fejlődését. Sajnos — jegyezte meg az igazgató —, ennek a pályázatnak nincs folytatása, és az iskola önerőből nem tudja tovább működtetni, pedig a PHARE-program alapján külön oktatásban részesülő gyerekeknél ki lehetett mutatni a jobb tanulmányi előmenetelt. A száldobosi iskolában kilenc I—IV-es roma osztály működik szakképzett tanítónővel, és hat roma osztály a felső tagozaton, ahol két ötödik osztályt indítottak.

A munkaképes romák zöme külföldön, magyar, olasz és spanyol földön dolgozik, utóbb Szlová­kiában is idénymunkát vállaltak, ahonnan csak októberben térnek haza. Szerződéses alapon dolgoznak. Aradról több autóbusz érkezik elszállításukra. Olyan cég is van, ahol száz száldobosi munkás egy helyen dolgozik.