A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tegnapi budapesti ülésén elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát. Ezt az Országgyűlés elnöke jelentette be a megbeszélés szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Szili Katalin elmondta: létrejön a határon túli magyar közösségek brüsszeli lobbiirodája, amelyhez a kormány is megadta a támogatást. A stratégia elfogadásával új időszámítás kezdődhet a nemzetpolitikában — fogalmazott az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: a stratégia lesz majd az alapja a nemzetpolitikai törvényjavaslatnak. Németh Zsolt (Fidesz) a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország schengeni csatlakozása a kárpátaljai és a vajdasági magyarok számára egy új vasfüggönyt jelenthet, és fokozhatja az elvándorlást, illetve az asszimilációt. Jelezte, támogatják a Kiss Péter kancelláriaminiszter által felvázolt új támogatási rendszert, de az nem helyettesítheti a kettős állampolgárság intézményét. A Fidesz elkötelezett utóbbi mellett — szögezte le a fideszes politikus, az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságának elnöke. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke szerint a nemzetpolitikai stratégia teljes konszenzussal támogatása egy új kezdet, amellyel nyilvánvalóvá vált, hogy a KMKF alkalmas és hatékony kerete az együttműködésnek. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt mondta, a nemzetpolitikai dokumentum nem elvi nyilatkozat, hanem egy részletes megoldásokat kínáló és ígérő anyag, amelynek két újdonsága van. Az egyik, hogy sikerült elfogadni, ugyanis ez az elmúlt években nem volt jellemző, a másik pedig az, hogy a kulcsszó a fejlesztés — mondta. Az RMDSZ elnökének álláspontja szerint ez lehet az alapja az identitás megőrzésének. Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője azt emelte ki, hogy a nemzetpolitikai stratégia az általános megoldások mellett lehetőséget ad a különböző területek problémáinak kezelésére. László Gyula, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) parlamenti képviselője fontos állomásnak nevezte a stratégia elfogadását. Megjegyezte ugyanakkor, hogy továbbra is állampolgárságot szeretnének, és egyelőre a kormány nem tett ilyen javaslatot. A vajdasági politikus azt is kérte, hogy a magyar politika támogassa a Vajdaság autonómiatörekvéseit. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke az eddigi legeredményesebb kezdeményezésnek tartja a KMKF-et az összmagyar értékek megmentése és megőrzése szempontjából. Üdvözölte, hogy a stratégia lehetőséget ad a különböző helyzetű határon túli magyar kisebbségek problémáinak differenciált kezelésére. A kárpátaljai magyar politikus megköszönte a többi szervezetnek, hogy a pozitív diszkrimináció segítségével több támogatás jut Ukrajnának a Szülőföld Alapból, mint korábban.
Szili Katalin beszámolt arról, hogy a KMKF elfogadott egy állásfoglalást a szlovák—magyar megbékélési dokumentumról, amelyben a résztvevők üdvözlik a kezdeményezést, és csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok elutasító megnyilvánulásai miatt.
A nemzetpolitikai stratégia részletei
A konkrét intézkedések közül csak a brüsszeli lobbiiroda létrehozását hozták nyilvánosságra az elfogadott nemzetpolitikai stratégiából a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma után, pedig a dokumentum több hasonló javaslatot is tartalmaz. Az MTI birtokába került dokumentum szerint ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében a dokumentum szerint célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. Indokolt megvizsgálni egy, a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező, átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a ,,nyugati" és egyéb világszórványban élők szorgalmaznak — olvasható a dokumentumban. A stratégia tartalmazza azt is, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet működési zavarainak elhárítására és a testület — vagy más hasonló jellegű, nemzetközi közmegegyezést kifejező fórum — mielőbbi összehívására.
