A lakosság az egészségügyi ellátásban lát nagy hiányosságokat, de személyesen is áldozna a szakorvosi és laboratóriumi kivizsgálásokhoz való hozzáférés növeléséért, a polgármesteri hivatalok általában a szociális gondozást, ezen belül az idősek ellátását tartják hiányosnak, a szolgáltatók pedig az anyagiak hiányára panaszkodnak, de a tevékenység összehangolását, az együttműködést is erősítenék — derül ki abból a felmérésből, melyet a Gyulafehérvári Caritas Kovászna, Hargita és Maros megye gyermekvédelmi és szociális igazgatóságaival partnerségben, a Gallup Intézet segítségével végzett a három megye egészségügyi és szociális szolgáltatásairól.
A norvég, izlandi és liechtensteini kormány által finanszírozott EEA Grants pályázatból nyert támogatásnak köszönhetően indított egyéves futamidejű programot a Gyulafehérvári Caritas a szociális és egészségügyi szolgáltatások felmérésére és javítására tett javaslatok összegyűjtése céljából, amelyet a három székelyföldi megyével közösen végeznek el.
Többek között kiderült, hogy a lakosság hetven százaléka jónak, illetve kielégítőnek tartja egészségi állapotát, a családok harminc százalékában ellenben előfordul krónikus betegség, illetve fogyatékosság, az idősek körében pedig nagyobb az igény a szolgáltatások iránt, mint a fiatalabbaknál, de ők kevésbé tájékozottak a lehetőségekről. A jelenleginél több családorvosi rendelőre lenne szükség, főként falun, könnyíteni kellene a szakorvosi vizsgálathoz való hozzáférést, jobban figyelni kellene a szolgáltatások területi elosztására is, mert sok minden csak a megyeközpontban vehető igénybe — állítják a megkérdezettek. Tizenöt lakosból egy az utóbbi évben is adott hálapénzt orvosi ellátásért, elsősorban azért, mert így szokás, másrészt azt reméli ettől, hogy jobban ellátják.
A települések felében nem működik szociális szolgáltatás, illetve a polgármesteri hivatalokban nem tudnak róla akkor sem, ha létezik ilyen; kevés az öregotthon, a fogászati rendelő, túl városközpontú az egészségügyi ellátás — vélik a településvezetők. A szociális ellátást biztosító közintézmények 95 százalékban közpénzekből finanszírozzák tevékenységüket, a civil szervezetek szolgáltatásaik kevesebb mint harmadára kapnak pénzt az állami költségvetésből. A lakosság csupán 18 százaléka vállalna önkéntes munkát, inkább adományoz ilyen célra pénzt és egyebet, de a szolgáltatásokért nem szívesen fizet közvetlenül, azt ellenben elfogadná, ha azért emelnének adót, hogy jobb minőségűek legyenek a szolgáltatások.
A felmérés eredményeinek sepsiszentgyörgyi ismertetésekor Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazatának vezetője lapunk kérdésére elmondta: szervezetük több mint ötszázhatvan munkatársa közül háromszáztízen dolgoznak a házi beteggondozásban, tevékenységük nyolcvan százalékát Kovászna, Hargita és Maros megyében végzik, de vannak csoportjaik Fehér, Hunyad és hamarosan Szeben megyében is; s bár a legnagyobb erdélyi segélyszervezetről van szó, tovább szeretnék bővíteni önkénteseik táborát, hogy még több emberen segíthessenek.
