Megváltozott Sepsiszentgyörgy utcaneveinek zöme. Hamarosan az új névtáblákat is kifüggesztik, nem haszontalan tehát, ha az új névadó személyiségekről ejtünk néhány szót.
Köpeczi Sebestyén József. Heraldikus, címerfestő, genealógus. Neve előfordul Keöpeczi alakban is. Született 1878. november 12-én Széken, elhunyt 1964. december 27-én Kolozsváron. A monarchia összeomlása idején hadnagyként teljesített szolgálatot az Erdély területi épségéért küzdő Székely Hadosztályban. Hadifogolyként a brassói fellegvárban együtt raboskodott Márton Áron főhadnaggyal, tábori lelkésszel, ahol sikerült a kivégzést elkerülnie. Kiszabadulása után előneve miatt Köpecre internálták, ahol korábban soha nem járt. Itt élt egyszerű gazdálkodóként 1919—1940 közt.
Bartha Árpád. Neves fotóművész. Született 1937-ben Lécfalván, elhunyt 1981-ben Sepsiszentgyörgyön. A Hőközpont sétány viseli majd nevét, ott élte le utolsó éveit, özvegye máig ott lakik.
Kiss János harangöntő és bádogos. 1848 decemberében apja mellett az első háromszéki ágyúk öntésénél segédkezett. Lakását Csutak Vilmos nyomozta ki és azonosította az Olt utcában. A Várgödrében — a volt Otthon sétány mellett —, a Kisgyörgy-féle családi ház telkén előkerült bronz salakdarabokból azt feltételezik, az ágyúcsöveket itt öntötték, a lövegeket Gábor Áron a Kiss-féle ház telkén levő műhelyben szerelte fel. 1878-ban halt meg 53 évesen, sírhelye ismeretlen.
Hosszú Zoltán. Kálnoki születésű színész, játékmester. (1897. okt. 14.—1944. ?).
Teller Ede (Budapest, 1908. január 15.—Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar származású amerikai atomfizikus. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való részvétele, ezért az USA-ban mint ,,a hidrogénbomba atyja" vált közismertté.
Bora István szemerjai tüzérhadnagy, Háromszék önvédelmi csatájában esett el, sírját Sepsiszentgyörgyön minden március 15-én megkoszorúzzák.
Nagy Elek, a 11. székely huszárezred századosa. 1799. július 17-én született Szotyorban, 1872-ben hunyt el Sepsiszentgyörgyön. A világosi fegyverletétel után hadifogoly az aradi várban, szabadlábra helyezése után visszatér Sepsiszentgyörgyre. A megtorlások korában a Habsburg-ház elleni erdőper megnyerésével vívta ki Felső-Háromszék falvainak elismerését.
Tuzson János honvéd alezredes, született Bélafalván 1825. október 25-én, elhunyt 1904-ben. A Nyerges-tetői csata székelyekből álló seregének főparancsnoka.
Czetz János honvédtábornok, született Gidófalván 1822. június 8-án, elhunyt Buenos Airesben 1904. szeptember 6-án. Az 1848—49-es magyar szabadságharc hőse. A forradalom bukása után az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első katonatiszti főiskolájának igazgatója.
Attila — Atilla (germán hatásra Etzel, Etele) az európai hunok utolsó és legnagyobb fejedelme. Nevének jelentése atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó. Az időszámításunk szerint 406 körül született államférfi kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Fekete-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.
II. Rákóczi Ferenc Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem. Született Borsin 1676. március 27-én, elhunyt Rodostóban 1735. április 8-án. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni. Harca jóllehet nem járt sikerrel, de a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként, és nem gyarmatosították.
Tamási Áron író. Született 1897. szeptember 20-án Farkaslakán, elhunyt 1966-ban Budapesten. A 20. századi magyar prózairodalom meghatározó alakja.
Kiss Manyi Kossuth-díjas magyar színésznő, született Magyarlónán 1911. március 12-én, elhunyt Budapesten 1971. március 24-én. Szülei egy ideig Zágonban éltek, a Mikes-kúriában emlékszoba őrzi életének, pályájának emlékét.
Bihari József kétszeres Kossuth-díjas magyar színész. Született Nagyajtán 1901. január 14-én, elhunyt Budapesten 1981. február 25-én.
Baász Imre grafikus 1941. február 22- én született Aradon, Sepsiszentgyörgyön hunyt el 1991. július 16-án. 1970-től szerepelt kiállításokon. A korszerű művészeti törekvések elkötelezett híveként és nemzedékének legendás szervezőegyéniségeként vívta ki pályatársai elismerését.
CsIki László József Attila-díjas író, költő, műfordító. 1944-ben született Sepsiszentgyörgyön, elhunyt 2008. október 3-án Budapesten.
Berde Mózes, Berde Mózsa jogász, 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő, majd erdélyi kormánybiztos. Szentivánlaborfalván született 1815 decemberében, Budapesten hunyt el 1893 szeptemberében. A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett. 1850-ben elfogták, és négyévi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után előbb gazdálkodott, az alkotmány helyreállítása után országgyűlési képviselő.
Budai József pomológus, geológus. Született Bodosban 1851-ben, elhunyt Miskolcon 1939. január 20-án. Tanári állás híján falusi tanító lett, Bodosban gazdálkodott. Összesen 138 új gyümölcsfajtát állított elő. Leghíresebb, közismert és Erdővidék-szerte elterjedt almája a Budai Domokos.
George Coşbuc erdélyi román költő, író, műfordító. Beszterce-Naszód megyei kisközségben született 1866-ban, elhunyt 1918-ban Bukarestben. 1916-tól a Román Akadémia tagja volt.
Mihail Kogălniceanu politikus, történetíró, író, újságíró, diplomata, a Román Akadémiai Társaság alapító tagja, a Román Akadémia elnöke. Született 1817-ben Iaşi-ban, elhuny 1891-ben Párizsban. Alexandru Ioan Cuza fejedelem közeli munkatársa, a korabeli gazdasági, társadalmi reformok egyik kidolgozója.
Iosif Popoviciu előpataki ortodox lelkész, a gyulafehérvári nagygyűlés egyik szervezője és résztvevője.
Aurel Nistor ortodox lelkész. Született 1882-ben, elhunyt 1974-ben. 1909—1926 között Árapatakon lelkészkedett, 1926—40 között sepsiszentgyörgyi esperes volt. Kis brassói kitérő után visszatért, és haláláig az árapataki parókián szolgált.
