Hogy mennyi az annyi? Hány százalékos drágulást jelent valójában az ötszázalékos áfaemelés? Ki issza meg a levét a kormány legfrissebben előkapott intézkedéscsomagjának? Jelen pillanatban csak találgatni lehet. A legpesszimistább elemzők szerint akár 15—20 százalékos áremelés is elképzelhető, mások szerint a növekedés nem lesz nagyobb két-három százaléknál.
A kormány állítja, a másik megoldás, a nyugdíjak megnyirbálása jobb lett volna (nagy kérdés, hogy kinek), nem győzik hangsúlyozni, hogy egy rossz rendszert úgy lehet korrigálni, ha annak hibáit orvosolják. Ha hiány van a nyugdíjkasszában, le kell nyesni a járandóságokat, s helyreáll az egyensúly — fejtegeti a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, s mostani kijelentéseik jelzik, bizony ha sikerül tervük, eszük ágában sem áll jövő év elejétől visszaállítani az idősek mostani jövedelmét, a pillanatnyi javítást a készülő nyugdíjtörvénnyel véglegesítették volna. Számításukat keresztülhúzta az alkotmánybíróság, megerősítette, a nyugdíj megszerzett tulajdon, sem most, sem a jövőben nem csorbítható.
A Boc-kabinet tehát más pénztermelő megoldást kényszerült választani, döntött: 24 százalékra emeli az áruforgalmi adót, az áfát. Kivétel nélkül minden terméknél a végső ár 24 százaléka az államkasszát gazdagítja. Öt százalékkal több jut a büdzsébe, és talány, hogy mibe kerül ez nekünk, egyszerű halandóknak. Szombaton, a megszorítás bejelentésekor semmilyen más intézkedésről nem számolt be a miniszterelnök. Egy egész esti és egy délelőtti kormánytanácskozás ennyire volt elegendő: kiszámolták, ha lenyúznak még egy rend bőrt a lakosságról, bejöhet akkora összeg, mellyel nem lépik túl a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt költségvetéshiányt. Következményeivel, az infláció növekedésével, a vásárlóerő csökkenésével nem kalkulálnak, azzal sem, hogy mindez termelőcégek csődjéhez vezethet, munkahelyek szűnhetnek meg, ergo, az áhított bevétel mégsem lesz akkora, mint most remélik.
Sem az előzetes elemzés, sem a gazdaságélénkítés nem erőssége Traian Băsescu kedvenc kormányának. Emil Boc s pénzügyminisztere egyetlen megoldást ismer: minél több pénzt behajtani bárhonnan, bárki kárán. Olyanok, mint az az általuk sokat ostorozott társadalmi réteg, amelynek tagjai kitartott tenyérrel követelnek újabb és újabb segélyeket, s eszük ágában sincs dolgozni, pedig erejük és képességük is lenne rá. A miniszterelnök tegnap ismét az ingyenélők megbüntetését ígérte. De mi történik azokkal, akik egy egész országot sodortak csődbe?
