Ellenszavazat nélkül támogatta a Fidesz parlamenti frakciója Schmitt Pál jelenlegi házelnök köztársasági elnökké választását — közölte a képviselőcsoport tegnapi ülése után Lázár János. Az MSZP-frakció Balogh András államfőjelöltségét támogatja a mai parlamenti szavazáson, mert alkalmasabbnak tartják erre a posztra, mint Schmitt Pált — mondta Mesterházy Attila.
Orbán Viktor olyan személyt jelölt köztársasági elnöknek, akit a következő néhány év munkájának szempontjából a legalkalmasabbnak ítélt. A kormányfő ezt a Képviselői Irodaházban mondta tegnap a TV2 újságírójának azon kérdésére, hogy Sólyom László jelenlegi államfőt miért nem jelölte újra a köztársasági elnöki posztra. Orbán Viktor a szocialisták államfőjelöltjével folytatott reggeli találkozójáról szólva arról is beszélt, hogy Balogh András személyében egy tiszteletre méltó jelöltet állított az MSZP. Véleménye szerint a magyar közéletnek, a magyar alkotmányosságnak a hasznára válik, ha olyan ,,kiváló jelöltek" mutatkozhatnak be a parlament előtt és a közvéleménynek, mint amilyen Schmitt Pál és Balogh András.
Az LMP parlamenti képviselőcsoportja egyik köztársaságielnök-jelöltet sem kívánja támogatni — jelentette ki újságíróknak Schiffer András azt követően, hogy Schmitt Pál, a Fidesz—KDNP államfőjelöltje részt vett az ellenzéki képviselőcsoport ülésén. Az LMP frakcióvezetője elmondta: Schmitt Pál szerepfelfogásával kapcsolatban komoly alkalmassági aggályaik merültek fel.
Az elnök és hatásköre
Az Országgyűlés ma a rendszerváltozás után ötödik alkalommal választja meg Magyarország államfőjét. A hatályos magyar alkotmány értelmében az elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, s ő a magyar honvédség főparancsnoka. Személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény szavatolja. A köztársasági elnök képviseli a magyar államot. Ő tűzi ki az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, valamint népszavazást kezdeményezhet.
Sólyom László jogász, a Magyar Köztársaság rendszerváltozás utáni harmadik államfője, akit 2005. június 7-én az elnökválasztás harmadik fordulójában választottak meg, 185 igen szavazatot kapott. 2005. augusztus 5-én lépett hivatalba, s akkor a magyar államfők közül a legfiatalabb, 63 éves volt. Hivatali ideje alatt 94 külföldi látogatást tett, ennek során 47 országot keresett fel. Mindhárom eddigi magyar államfő rendelkezik jogi végzettséggel. Míg a József Attila-díjas Göncz Árpádnak az irodalmi — műfordítói, regény- és drámaírói — munkássága jelentős, addig Mádl Ferenc és Sólyom László jogtudósként szerzett elismerést. Mádl Ferenc Széchenyi-díjas, 1993 óta az MTA rendes tagja, Sólyom László 1989—1998 között alkotmánybíró, 1990—1998 között az alkotmánybíróság első elnöke volt, 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
