,,Azzal számolunk, hogy nem lesz negatív hatása az orosz—amerikai kapcsolatokra az Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával őrizetbe vett személyekkel kapcsolatos incidens" — közölte a moszkvai külügyminisztérium sajtóosztálya tegnap orosz hírügynökségek érdeklődésére. Hozzáfűzte, hogy Moszkva tudomásul vette Robert Gibbs fehér házi szóvivő nyilatkozatát.

Keddi washingtoni sajtóértekezletén Gibbs reményét fejezte ki, hogy a kémhistória nem befolyásolja az orosz—amerikai kapcsolatok fejlődésének kedvező dinamikáját. ,,Nem gondolom, hogy ez hatást gyakorol az Oroszországgal való kapcsolataink újraindításának politikájára" — mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi másfél év alatt jelentős fejlődés következett be a közös munkában, kezdve az új START-szerződéstől Irán és Észak-Korea problematikájáig. Gibbs azt is kijelentette, Barack Obama elnök (felvételünkön) tudott a kémek ügyében folyó vizsgálatról, amikor a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz elnököt fogadta a Fehér Házban. Gibbs hozzátette: azt nem tudja, az elnök tudott-e arról, hogy küszöbön állnak az őrizetbe vételek. Gibbs szerint a műveletet a rendvédelmi szervek irányították, nem pedig az elnök, akit tájékoztattak róla. Az amerikai igazságügyi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy tíz, Oroszországnak dolgozó kémet lepleztek le és vettek őrizetbe az Egyesült Államokban. Barack Obama amerikai elnök — noha egy keddi sajtóértekezleten feltették neki a kérdést — nem volt hajlandó kommentálni a kémügyet.

Az amerikai—orosz kémügy miatt nem fog sérülni a két ország viszonya — állapította meg a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin online kiadásában tegnap. A tekintélyes folyóirat szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy — bár jól kiépített hálózatot lepleztek le — az Oroszországnak dolgozó, letartóztatott titkos ügynökök nem voltak érzékeny posztokon, valószínűleg egyikük sem jutott hozzá fontos információkhoz. A Foreign Policy utalt rá: Moszkva először idegesen reagált az ügynökök letartóztatásának hírére, később azonban mérsékelte a hangnemet.

A Kommerszant orosz közéleti-üzleti újság a legkevésbé meggyőző és szükséges ügynek nevezte a kémbotrányt. Mint írta, az orosz és amerikai szakértők biztosak abban, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda érdekei felülkerekedtek az államiakon. A két ország politikusainak reagálása arról tanúskodik, hogy sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem akar nagy vitát kerekíteni a botrányból. Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie központ vezetője szerint több csoport provokálhatta ki a botrányt. Egyfelől azok az amerikai politikusok, akik úgy vélik, hogy Barack Obama elnök túlságosan közel került az oroszokhoz, és a kezükre játszik. Másfelől ott vannak maguk a titkosszolgálatok, amelyek nagy visszhangot keltő bukások sorozata után meg akarták mutatni szakmai hozzáértésüket. A Nyezaviszimja Gazeta orosz lap arra figyelmeztet, hogy a kémbotrány megkérdőjelezi Oroszország és az Egyesült Államok közeledését. Az Izvesztyija újság is úgy véli, hogy a botrány valódi célpontja Barack Obama. Nyikolaj Leonov nyugalmazott hírszerző, a KGB egykori magas rangú vezetője kifejtette, hogy Amerikában sokan szeretnék leállítani a kapcsolatok felmelegítését és visszahozni az előző elnök, George Bush politikáját.