Belga EU-elnökség
Tűzijátékkal egybekötött ünnepséget tartottak tegnap a brüsszeli Mini Európa Parkban abból az alkalomból, hogy Belgium fél évre átvette az EU soros elnöki tisztségét. A park vezetősége és a Belga Európai Mozgalom közös szervezésében tartott eseményen a parkban található spanyol, belga és magyar épületmakettet hosszú, szalagszerű európai kék lobogóval kötötték össze, jelezve, hogy e három ország egymást követően, egymással szorosan együttműködő hármas fogatot alkotva látja el másfél éven át a soros uniós elnökséget.
Martonyi: nem revízióról beszélünk
A magyar nemzetpolitikával kapcsolatban a leghatározottabban elutasított mindenfajta revíziós kísérlettel vagy szeparatizmussal kapcsolatos vádat a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap tegnapi számában megjelent interjújában Martonyi János. A magyar külügyminiszter a német konzervatív napilap kérdésére válaszolva hangsúlyozta: ,,Mindennap ismételni fogom, hogy amikor a magyar nemzetről beszélünk, akkor nem egy állam területéről, nem határokról és területekről, nem revízióról, hanem olyan emberek közösségéről beszélünk, akik meg akarják őrizni nyelvi, kulturális és nemzeti azonosságukat."
Vereséggel felérő győzelem
A konzervatív—liberális kormánykoalíció számára vereséggel felérő győzelemként értékelték a tegnapi német lapok a koalíciós jelölt, Christian Wulff államfővé választását. Az újságok szerint a tényleges vesztes a kancellár, Angela Merkel, a valódi nyertes pedig az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck, aki az előző napi — kilencórás, háromfordulós — elnökválasztási párharcban drámai küzdelemben maradt alul. A koalíció megmenekült, mert jelöltjük végül a Bellevue-palota új lakója lett, a szavazás azonban bizonyította, hogy Merkel és kormánya komoly figyelmeztetésben részesült — vélekedtek a német újságok.
A pápa elismerte Scheffler János vértanúságát
XVI. Benedek pápa csütörtökön tizenhat boldoggá avatási dekrétumot hagyott jóvá, köztük azt, amely elismeri Scheffler János (1910—1952) szatmárnémeti püspök vértanúságát. A dekrétumokat — amelyek megnyitják az utat a későbbi boldoggá avatás előtt — Angelo Amato érsek, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa mutatta be a katolikus egyházfőnek. A boldoggá avatandó személyek között szerepel három, a nácik által meggyilkolt német katolikus pap, Johannes Prassek lübecki plébános és két káplánja, Eduard Müller és Hermann Lange, akiket a pápa szintén vértanúknak ismert el. A vértanúk esetében nincs szükség a boldoggá avatási eljárásban megkövetelt csoda bizonyítására, ezért a procedúra rövid időn belül lezárható.
