Csak az egyszerű emberek érdekeit képviselte, amikor hatáskörét túllépve átrajzoltatott egy több milliárd fontos ingatlanberuházást London belvárosában — állítja Károly herceg. A brit trónörökös nyilatkozata már csak azért is meglepő, mert ő is busás hasznot húz olyan építkezésekből, amelyek miatt hiába tiltakoznak nála a helyiek.
,,A walesi herceg joga és kötelessége, hogy hangot adjon az egyszerű emberek véleményének, amelyek nélküle nem kaphatnának nyilvánosságot" — ezzel magyarázta Michael Peat, Károly herceg titkára, hogy a közismerten konzervatív ízlésű, a modern épületek ellen sokszor tiltakozó Károly személyesen lépett közbe, hogy megakadályozza egy London központjába tervezett modern épületegyüttes megépítését.
Amúgy nem ez az első eset, hogy Károly ízlése formálja London városképét, most azonban egy kártérítési perben be is bizonyították, a herceg hatáskörét túllépve a katari emírtől és a miniszterelnöktől kérte, hogy állítsák le cégük beruházását, mielőtt meghasad a szíve. ,,Belesajdul a szívem, ha a tervekre nézek" — panaszkodott Károly walesi herceg a katari miniszterelnöknek a London belvárosába tervezett lakóparkról. A beszélgetés egy kártérítési per miatt került nyilvánosságra, Károly ugyanis nem csak panaszkodott: a kifogásolt lakópark katari pénzből megvalósuló beruházás, az emír és a miniszterelnök pedig diplomáciai bonyodalmaktól tartva a herceg közbenjárására visszavonta a hárommilliárd fontos fejlesztés engedélyezés előtt álló terveit. A katari királyi család tulajdonában álló Qatari Diar cég egy monacói székhelyű ingatlanbefektető, Christian Candy cégével közösen 2007-ben szerezte meg közel egymilliárd fontért a London belvárosában található chelsea-i laktanyát a honvédelmi minisztériumtól. A katari cég még 2008 novemberében kivásárolta Candy tulajdonrészét, a vételár egy részét azonnal kifizették, további 81 millió fontot viszont csak akkor utaltak volna a szerződés szerint, ha a hatóságok engedélyezik a terveket.
Károlyt nem kellett noszogatni, magától is kampányt indított a modern lakópark ellen. Az ügy részleteire csak azért derült fény, mert a katari cég még engedélyezés előtt visszavonta a terveket, a korábbi partner, Christian Candy szerződésszegés miatt beperelte őket, és követelte a szerződés szerint neki járó 81 millió fontot. Candy már a per elején arra hivatkozott, hogy a katariak Károly herceg közbenjárására vonták vissza a terveket. A Qatari Diar eleinte azzal érvelt: nem sok esélyt láttak arra, hogy a városi hatóságok engedélyt adjanak a modern épületekre, ezért döntöttek úgy, hogy újrarajzoltatják a házakat.
Harc a végsőkig
Néhány meghallgatás, hamis tanúvallomás és a katari cég teljes tagadása után aztán egy londoni szerverről előkerültek azok az e-mailek, amelyek Károly közbenjárásáról tanúskodnak, és lassan fény derült az ügy részleteire is. Károly először a miniszterelnöknél reklamált, és kért hagyományosabb, például a 18. századi Edinburgh stílusában épülő házakat a telekre. ,,Sokan örökké hálásak lennének önnek, ha a cég különleges és maradandó örökséget hagyna Londonra" — írta a miniszterelnöknek. A herceg az örökké és a maradandó szavakat saját kézzel aláhúzta, majd egy vázlatot is mellékelt a levélhez, amelyet egyik kedvenc neoklasszicista építésze, Quinlan Terry készített.
Gennyes kelések a város testén
Nem ez volt az első eset, hogy Károly herceg építészeti kérdésekbe avatkozott Londonban. 1984-ben a Nemzeti Galéria kibővítésére pályázó Peter Ahrends tervezővel szemben indított harcot, egy mára híressé vált, brit építészek előtt tartott beszédében hatalmas, gennyes kelésekhez hasonította a tervet. Akkor a beszéddel is elérte célját, az épület nem készült el. Ugyanebben a beszédében egy tervezett felhőkarcoló ellen is kikelt, máskor elkészült könyvtárakat hasonlított titkosrendőrség akadémiájához, krematóriumhoz vagy épp szemeteshez. Rogersszel is többször összetűzésbe került már: 1987-ben a Szent Pál Székesegyház melletti tér felújítására készített terveit kritizálta, mire ejtették Rogerst. Amikor pedig az építész a Királyi Operaház épületének újjáépítésére jelentkezett, kerek perec megmondták neki, hogy jó a terve, de túl kockázatos, mivel a herceg nem szereti őt.
Ugyan a közvélemény azt várja az angol királyi családtól, hogy bizonyos kérdésekben maradjon semleges, a demokratikus döntési folyamatokba pedig nincs is joguk beleavatkozni, Károly nemcsak építészeti kérdésekben szokott megnyilatkozni. A walesi herceg szívén viseli az egészségügy, a gazdálkodás és a fejlesztések sorsát is, több alapítványt is létrehozott, hogy bizonyos kérdésekben képviselni tudja álláspontját. Közbenjárása számtalan ügyben felmerült már, ez volt az első eset, hogy bíróság előtt bizonyítékokkal is alá tudták támasztani a feltételezéseket.
,,Károly nagyon keveset tud az építészetről, ezt a vitát is a stílusok harcának fogja fel" — mondta Rogers a Guardiannak. Az építész szerint a herceg felfogása történelmietlen, ugyanis az építészet nem egy fagyott, merev dolog, hanem állandóan változik, fejlődik. Szerinte Károly azt sem látja, hogy egyik kedvenc építésze, Christopher Wren is újító volt a maga idejében, és az akkori herceg egészen biztosan nem támogatta a terveit. ,,Azt gondolom, a herceg azért viseli a szívén például az építészetet, mert valami munkát keres magának, és épp ezért nem is nagyon tudok rá haragudni. Nem gondolom, hogy gonosz lenne, egyszerűen csak egy becsapott, munkanélküli ember" — mondta Rogers.
Érdekképviselet
Károly titkára, Michael Peat azt állítja, a herceg csak akkor avatkozott bele a katari ügybe, amikor a környékbeli lakók megkérték, hogy képviselje érdekeiket. A bíróság elé került levelek és tanúvallomások szerint Károly a katariakkal folytatott beszélgetések során soha nem hivatkozott a környékbeliekre, mindig csak saját érzéseinek és nemtetszésének adott hangot. A Guardian brit napilap szerint azért is furcsa Károly érve, mert évente 17 millió font magánjövedelme van, és tizenhat kertészt foglalkoztat. A lap szerint neki is vannak olyan beruházásai Cornwall hercegségben, amelyek miatt hiába tiltakoznak nála a helyiek.
,,Zavarba ejtő hallani, hogy Károly az egyszerű emberek oldalán áll a beruházókkal szemben, mert a helyiek és az egyházközösség már több tucat levelet küldött neki az elmúlt években" — mondta a Guardiannak Jane Giddins, a Newton St. Loe-i egyházmegye szóvivője. A Newton St. Loe melletti területeken a tulajdonos hercegség kétezer új otthon felépítését tervezi. A szóvivő szerint Károly válaszra sem méltatta őket, és az emberek nagyon csalódottak, amiért a herceg nem hallgatja meg panaszaikat.
A köztársasági államformát támogatók, és a királyságot kritizálók is felháborodtak azon, hogy Károly kötelességének nevezte a közbenjárását. Szerintük Károly átlépte az alkotmányos kereteket, amikor nyomást gyakorolt a katari emírre és a miniszterelnökre. ,,Az a szerep, amit magára vállalt ebben az ügyben, ellentétes azzal az alkotmányos elvvel, hogy a királyi ház nem avatkozik bele politikai ügyekbe és az olyan demokratikus folyamatokba, mint amilyen egy terv engedélyezése" — mondta a Guardiannak vezetőjük, Graham Smith. — Úgy látszik, Károly csak akkor képviseli az egyszerű embereket, amikor a kérésük egybeesik a saját nézeteivel.
