Sólyom-látogatásBudapest az Európai Bírósághoz fordult

2010. július 7., szerda, Világfigyelő

A visszatérített Sólyom László az Erzsébet hídon

A magyar külügyminisztérium tegnap megindította az eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt, amiért a szomszédos ország a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvre hivatkozással 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László köztársasági elnök belépését a területére.

Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy Sólyom László beutazásának megtagadása összeegyeztethetetlen az Európai Unió normáival. Szlovákia uniós jogot sértett, amikor az irányelvre hivatkozással nem engedte belépni az államfőt Szlovákiába — olvasható a külügyminisztérium közleményében. Mivel két tagország közötti jogvitáról van szó — írják —, Magyarország úgy véli, hogy a kétoldalú kapcsolatokat az segíti, ha a felek ezt a vitát bírói úton, az Európai Bíróság előtt rendezik. Magyarország meggyőződése, hogy az Európai Bíróság ítélete iránymutatást ad majd a személyek szabad mozgásáról szóló 2004/38/EK irányelv — különösen a kiemelt személyekre vonatkozó szabályok — jövőbeli alkalmazásához, hozzájárulva ezáltal az európai uniós jog fejlődéséhez, amely minden tagállam, egyben az Európai Unió érdeke is — zárul a dokumentum.

A külügyminisztérium június 24-én jelentette be, hogy Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt. Brüsszelben aznap közölték, hogy az Európai Bizottság szerint sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamely tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan.

Az Európai Bizottság véleménye, hogy a jogforrások szövegéből, összefüggéseiből és céljából az következik: a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat, míg az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak.

Magyarország idén március 30-án indított eljárást Szlovákia ellen Sólyom László szlovákiai belépésének megtagadása miatt. A külügyminisztérium szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy Szlovákia kizárólag az uniós irányelvre hivatkozott, amikor Sólyom László államfő belépését megakadályozta. Mivel arról, hogy az uniós jogot kellett volna-e alkalmazni, csak az Európai Bíróság dönthet, Magyarország folytatja az eljárást — írta a tárca júniusi közleményé­ben. Az akkori kommüniké szerint Magyarország nemcsak arra szeretne választ kapni, hogy a szlovák hatóságok döntése sérti-e az uniós szerződéseket, hanem arra is, hogy az irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör (például közjogi méltóságoké, hivatalos delegá­cióké), amelyre az irányelv szabályai nem érvényesek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2010-07-07: Közélet - :

Egyre többen lopnak

Egyre több, úgynevezett tyúklopás kategóriájába tartozó bűncselekménnyel szembesül a rendőrség.
2010-07-07: Világfigyelő - :

Aláírták a koalíciós szerződést (Szlovákia)

Iveta Radicová kijelölt miniszterelnök Bugár Béla,
Richard Sulik leendő házelnök és Ján Figel társaságában
Koalíciós szerződést írt alá tegnap Pozsonyban négy jobbközép szlovákiai párt, amelyek közösen kívánnak kormányt alakítani. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd alkotta koalíciónak együttesen 79 képviselője van a 150 tagú parlamentben.