Az idő motollája

2010. július 10., szombat, Kultúra

A madár bennünk

Ioan Grecu besszarábiai szobrászművész kiállítása az árkosi kastély Istálló Galériájában igazi meglepetés.

A művek egyenként is felhívják magukra a figyelmet — ne feledjük, köztéri szobrokról van szó, melyeknek ,,makettjeit", eredeti változatait láthatjuk, de a művész, nagyon helyesen, hatalmas fotókon mutatja be, hogyan és milyen környezetbe is illeszkednek a tereken, a szabadban a valós méreteiket elnyerő munkái —, de közösen is megvilágítják, értelmezik és illusztrálják a szobrász makacsul végiggondolt, sajátos létfilozófiáját.

Az alábbiakban néhány fontos felismerésünket osztanánk meg az olvasóval, mindenkit biztatva, ne sajnálja a kirándulást Árkosra, ezt a kiállítást mindenképpen érdemes megtekinteni.

Grecu művei közül leginkább a híres inka Nap kövére utaló szobor, Az idő motollája (2004) jelent igazi kihívást, mintegy illusztrálja és továbbgondolja Octavio Paz híres poémáját: ,,szeretném tovább folytatni, ha tudnám, / a perc mindig másikba, újba fordul, / álomtalan kő álma volt az álmom, / a kőhöz hasonló éveknek utána / meghallottam rab véremet dalolni, / fény zengésével énekelt a tenger, / egymás után engedtek az erődök, / a kapuk egytől egyig beomoltak, / s a nap özönnel tódult a homlokomra…"

Az idő láthatólag izgatja a művészt, van még egy másik idevágó műve is, ezúttal egy faszobor, Az idő munkája, amely maximálisan hasznosítja az anyag sajátosságait, mindenekelőtt görbületeit, amelyek valóban megmutatják az idő mindent elemésztő, pusztító ,,munkáját", hiszen felgyűri a fát (!), de azt is, hogy minden, ami van, él, lélegzik, ellenáll ennek a maga módján.

Visszautal ez a másik szoborra, Az idő motollájára, amelynek szédítő, fantasztikusan megmunkált kavargásában, az egymást sokszorozó, szédítő körökben, az idő köreiben valóban el is lehet veszni, talán hogy meglelhessük a végső, ,,igazi" formát vagy állapotot, de gyönyörű a mindezt tovább variáló, A reggel virága című kőszobra is, amely a maga darabosságával mégis légiesnek tűnik, s mutatja Grecu erős plasztikai ábrázolóerejét és tudatos, minuciózus aprólékossággal, nagy művészi gonddal megtervezett és kivitelezett archaizálásait.

Olybá tűnik, a plasztikai formákba más ősi formák vannak bezárva, olyan ez, mint egy ördöglakat.

Különösen figyelemreméltó plasztikai kifejezést kap ez a gondolat Grecu két másik nagy sorozatában, madárvariációiban és a capriccio-verziókban. (Számtalan ilyen, köztereken álló szobra van!) A capriccio eredetileg kötetlen formába írt, csapongó és szeszélyes zenei forma. A művész önfeledten játszik el formáival, szeszélyesen, csapongva. Az egyik visszatérő alapforma egy sejtelmes nőalak, amely kőbe, bronzba van zárva, de ki akar törni. Itt kapcsolódik az idő és a szabadulás problematikájához a szabadság grecui univerzumának egyik legfontosabb eleme, a repülés. A szárnyalás, az elszabadulás a földtől. Az egyik figyelemre méltó mű a Lehet vagy ha megkísérli című bronzszobor, amely egy darabos, de nem stilizált (!) alakot ábrázol, amely kitárja karjait vagy szárnyait. Repülni akar. A másik A madár bennünk, amely összegezi Grecu munkájának stációit, s egy olyan bizarr madárformát ábrázol, amely valóban mintha magából akarna kiszakadni, kiszabadulni, hogy szabadon szárnyalhasson a légben...

A kis szobrok is mutatják Grecu határozott térérzékelését, aurát teremtenek maguk köré, erős, sodró atmoszférájuk elől nehéz kitérni, gránitváltozataikban meghatározhatják, mint ahogy hitünk szerint meg is határozzák, az adott tér arculatát is, eleget téve a köztéri szobor tán legnagyobb kihívásának.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2010-07-10: Gazdaság - Sylvester Lajos:

Nagyszálló Bálványoson

Valami megváltozott külső nézetre is a bálványosi Büdös-hegy nyergében, ott, ahonnan a vizek keleti irányban a Transzszilvánia és a Csiszár fürdőtelep felé, nyugati irányban a Zsombor pataka, a Szent Anna-tó és Sepsibükszád, azaz Tusnádfürdő és Sepsiszentgyörgy felé fordulnak.
2010-07-10: Kultúra - Sylvester Lajos:

Törzsében székely volt (Újabb Tamási-album)

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla veszprémi—bucsini szerzőpáros harmincadik nagy formátumú albumával, a lapunkban már bemutatott Székelyföld képi autonómiája kötettel egy időben íróasztalunkra, könyvespolcunkra helyezte az Erdély — Székelyföld albumsorozat 30. kötetét, a Tamási Áron életútját bemutató, a Magyar Örökség-díjas fotóművész felvételeiből, az irodalmár Lőwey Lilla gazdag Tamási-vonzatú szövegválogatásával megalkotott irodalmi fotóalbumot a Törzsében székely volt allegorikus címmel.