A szó szoros és átvitt értelmében is színfolttal gazdagodott idén az Ezer Székely Leány Napja című, 1931-ben a székely népviselet megőrzésének szándékával életre hívott rendezvény, melyet az 1989-es változások után felújítottak.
A múlt szombati rendezvényen kezdőakkordként székely történelmi zászlósort mutattak be és szenteltek fel Csíkszereda központjában. A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport kutatásai alapján rekonstruált tizenhét zászlót székely ruhás legények közszemlére állították, s Boros Károly csíktapolcai plébános, római katolikus főesperes felszentelte. Az avatón a zászlókat Mihály János történész, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, említett munkacsoport koordinátora mutatta be. A testület tagja még Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus, pecsétszakértő, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Háromszék munkatársa és Zepeczaner Jenő székelyudvarhelyi történész.
A Szabadság térről Csíksomlyóra, az Ezer Székely Leány Napja hagyományos helyszínére vonultatták fel a zászlósort, melyben helyet kapott a székely ispán XV. századbeli, Székelyvásárhely Mátyás király korabeli, a székely nemzet XVI. századi, Székelyudvarhely XVII. századi zászlaja, Székely Mózes kornétája, a goroszlói csatában (1601) elvesztett székely gyalogsági, egy XVII. századi székely lovassági, valamint egy XVII. századból való székely gyalogsági zászló, Csíkszék zászlaja a XVII. század elejéről, Udvarhelyszék zászlaja 1601-ből, Sepsiszentgyörgy zászlaja 1848-ból, az 1848-as városfalvi nemzetőrzászló, az 1848-as oklándi toborzózászló, a Kossuth-szabadcsapat székely címeres zászlaja, Udvarhely vármegye zászlaja 1907-ből, a Székely Hadosztály zászlaja 1919-ből, Gyergyószentmiklós zászlaja 1941-ből. A rekonstrukciókat Puskás-Bajkó Gábor vezetésével a brassói Timega Kft. varrta, hímezte.
A sorban XV—XX. századi zászlók kaptak helyet. Gyergyószentmiklós 1941-es zászlajának bekerülését az indokolja, hogy székely jelképeket hordoz: kék alapon napot és félholdat. A sepsiszentgyörgyi, 185x125 centiméteres, piros-fehér-zöld, gazdagon hímzett, Magyarország Szent Koronával fedett kiscímerével ellátott, de azért — habár csupán kis méretben — a napot és a holdsarlót is ábrázoló ’48-as zászló eredetijét, mely igen rossz állapotban maradt fenn, a Székely Nemzeti Múzeum őrzi.
A zászlósor nem teljes, kutatnivaló még akad. Példaként említjük Háromszék vármegye zászlaját. A korabeli sajtóból, a Székely Nemzetből tudjuk, hogy Pótsa József főispán felhívására Háromszék hölgyei gyűjtést szerveztek, s a zászlót a budapesti Tiller Mór cég varrta, hímezte, majd a millenniumi ünnepségen, 1896. május 14-én avatták fel. A zászló elveszett, s formája sem ismert. A munkacsoport, valamint a szerkesztőség szívesen vesz bármely, a témához közelebb vivő információt.
A zászlók tulajdonosa, Hargita Megye Tanácsa azt tervezi, hogy közösségi ünnepeken felsorakoztatja a székely történelmi zászlókat. Azokat addig is a Csíki Székely Múzeumban helyezik el állandó kiállításként.
