Magyarországon folyamatban van a közmédiumok átalakítása. Az átszervezés bennünket, erdélyieket is érdekel, hiszen mintegy húsz éve — sokszor még túlzott mértékben is — mi is a magyar médiumokkal kerültünk függőségi viszonyba. 1992 óta számunkra a szellemi és kulturális megváltás egyik leghatékonyabb eszköze a Duna Televízió indítása volt.
Pillanatnyilag Magyarországon az írott sajtó egyik központi témája a közmédiumok átszervezése. Sólyom László államelnök a napokban írta alá az alkotmánymódosítás magasságáig is felérő országgyűlési határozatot, amely az új médiacsomag elfogadásának alkotmányos alapfeltétele.
Ebben az egyik legfőbb kérdés a közszolgálati médiumok felügyeletének megszervezése, vezetőinek kinevezése és a kereskedelmi médiumok engedélyezése. A Fidesz tanult abból, hogy az előző kormányzati ciklusban a véle ellentétes póluson elhelyezkedő vagy a véle nem szimpatizáló politikai alakulatok a már meglévő médiatúlsúlyukat megőrizzék, és politikai hatalmi ágazattá erősítsék. Az új médiacsomag előirányozza: ,,a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében".
A Magyar Parlament, valószínű, július 19-én dönt a négy közszolgálati médium kuratóriumainak összevonásáról. Az új Közszolgálati Közalapítvány, mint az MTV jogutódja, átveszi a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI felügyeleti jogát, és ettől a pillanattól a négy nonprofit részvénytársaság egy-egy újonnan kinevezett vezérigazgató irányításával működik.
A közmédiumoknál az utolsó, még talpon maradt elnök Cselényi László, akinek, az előzőekből következően, az új médiatörvény életbelépésével lejár a megbízatása. A véle kapcsolatosan ezekben a napokban felerősödött viták nyomán olyan hivatalosan meg nem erősített hírek keringenek, hogy lemondott volna a Duna Televízió elnökségéről.
Számunkra a fő kérdés az, hogy a Duna TV és a Duna II. — Autonómia csatorna az elszakított nemzetrészek összetartozásának erősítésében olyan feladatkört lát el, a határon túli magyarok körében olyan szervezett kommunikációs struktúrát, olyan alkotóműhelyeket, szakemberképzést épített ki, amely a Duna létét nem kérdőjelezheti meg.
Ebben természetesen Csoóri Sándor és Sára Sándor után nagy szerepe volt Cselényi Lászlónak is.
