A legnagyobb veszteségeket Nagyenyed városa és környéke szenvedte el. 1819. június 18-án Nagyenyed szinte minden épülete víz alá került. A Kolozsvári Főkormányszék levelet intézett az erdélyi székekhez, amelyben kérte a nagyenyedi lakosság megsegítését. A Sepsiszentgyörgynek írt guberniumi levél Miklósvárszék felé így hangzott:
,,MIKLÓSVÁRSZÉK V. KIRÁLYBIRÓJÁNAK, Gr. MIKÓ GYÖRGYNEK
A Nemes Alsó Fejér Vármegye Marchalis Széke hivatalos megszanálása következéséül azon vármegye teritoriális városa N. Enyednek a mulló hónap u. m. junius 18-án leszakadt vízomlás által esett nagy megromlása felsegítésére, minden székekben lévő helyiségek az alamizsna iránt megtalálni és a pénzt vagy gabonát bé gyűjtendő garantumról hivatalosan tudósítani ne terheltessék, hogy mi is az írt vármegye tisztségének által írhassuk.
S. Sz. György 26 jul 1819. Csia Sámuel notárius"
Háromszék egész területén gyűjtöttek a vízkárosultak számára. Mindenki úgy segített, ahogy tudott. A legtekintélyesebb segélyt gabona képezte, melynek összegyűjtéséről a miklósvárszékiek így írnak:
,,MÉLTÓSÁGOS KIRÁLYBIRÓ ÚR
A N. Enyedi árvíz által károsított közlakósok számára az alamizsna kéregetés a Baróti Posseszorátustól magam személyesen megtettem, de jobb részint gabonabéli állományukot az újból ígérték, mely mivel még csépeletlen, egybe szedni nem lehet. Amidőn felgyűlt, legóttan a kiparancsolt lajstromot nagyságodnak beküldeni el nem mulasztom.
Barót 29. ag. 1819. Szabó Ferenc Baróti Comissárus"
Háromszék példásan segített a rászorultakon, azokon a mindenüket elveszített vízkárosultakon, akik az ország területét járták segítségért. Legtöbb esetben a céhek segítettek. Ezeknek a szerencsétlenül járt embereknek, miután bemutatták a nyomorúságukat igazoló irataikat, pár krajcárral mindenki próbált segíteni. Így összegyűjtögetve a pénzt, valami esélyük mégis volt a túlélésre.
