Kosztasz Karamanlisz konzervatív kormányfő nyerte a görögországi vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat, de a hivatalos részeredmények szerint csak törékeny többsége lesz a parlamentben.
Jeórjiosz Papandreu, az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetője elismerte vereségét. A részeredmények alapján az Új Demokrácia vezetett a szavazatok mintegy 42,7 százalékával a PASZOK előtt, amely 38,4 százaléknyi szavazattal rendelkezett. Nem végleges adatok szerint az Új Demokráciának várhatóan 154, a PASZOK-nak pedig 103 képviselői helye lesz a 300 fős törvényhozásban. A szélsőjobboldali LA.O.S (Ortodox népi riadó) szavazataránya 3,5 százalékos, így várhatóan most első ízben bekerül a parlamentbe. A két baloldali párt, a kommunisták (KKE) és a Radikális Baloldali Koalíció 75 százalékos feldolgozottságnál 7,7, illetve 4,7 százaléknyi szavazatot kapott.
A leszerelésért
Göncz Kinga az atomcsendegyezmény szervezetében részes államok bécsi konferenciáján a szerződés mihamarabbi és feltétel nélküli ratifikálására szólította fel azokat az országokat, amelyek még nem tették meg azt, ám eljárásuk szükséges ahhoz, hogy az egyezmény hatályba léphessen. A magyar külügyminiszter a szervezet kétnapos találkozójának nyitónapján mondott beszédében kiemelte, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a nukleáris kísérletek minden fajtáját betiltó Átfogó Atomcsend Szerződés elvei és célkitűzései mellett, fontos eszköznek tekinti azt a nukleáris leszerelés folyamatában és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásában.
Választanak — ahol lehet
A szerb állami vezetés úgy döntött, hogy a szerbiai helyhatósági választásokkal egyszerre tartsák meg a többségében szerbek lakta koszovói területeken a helyhatósági választást ― jelentette be Slobodan Samardzic, a Koszovó ügyeivel megbízott szerb miniszter. A belgrádi vezetés és Szerbia számára csak a szerb többséggel bíró területeken, a Szerbia többi részén lezajlókkal együtt megtartott választások számítanak érvényesnek ― mondta a miniszter.
Vita a NATO-tagságról
Éles vita bontakozott ki a szerb kormánykoalícióban, miután Vojislav Kostunica miniszterelnök a hét végén állást foglalt az ország NATO-tagsága ellen. Pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) vezetőségének ülésén a kormányfő kijelentette, Szerbia érdekei megkövetelik, hogy kívül maradjon mindenfajta katonai szövetségen. Boris Tadic államfő ezzel szemben egy tisztavatáson Szerbia és a szerb hadsereg stratégiai céljának nevezte az euroatlanti integrációban való részvételt. A DSS szóvivője, Branislav Ristivojevic ezt követően kioktató hangon közölte, hogy Boris Tadicnak nincs felhatalmazása a szerb külpolitika irányítására.
