Már öt évvel ezelőtt megírtam a Kipucolom a Debren-patak medrét című cikkemet. (Háromszék, 2005 aug. 30.) Lehet, ha rám bízzák, akkor a víz néhány centivel kisebb lett volna.
De nem csak itt volt baj. Sajnos, a múlt héten Románia különböző vidékein ismét árvizek és vezető politikusok tették tiszteletüket. Boc mester, a hoppmester járt az élen. Ezúttal nem kaszával ment segíteni a szénacsinálásban a sok eső miatt lemaradtakon, hanem gyalogsági lapátkájával töltötte az időt és a homokzsákokat a megáradt vizek mellett. A vidéken, ahol eljárt, megemelkedett a tojás- és paradicsomfogyasztás, mivel megdobálásához ezeket használták a meglátogatottak. Lehet, hogy fel fog lendülni ezek termelése, mert a politikusok belelendültek a látogatásokba. A tutajos kinézetű Elena Udrea is követte példáját, aki tutaj helyett autón érkezett. (Tutajos = faszállító, de ezt a főszerkesztő úr vágja ki.) Leengedte az ablakot, amennyire lehetett, és csokoládét, valamint magas sarkú cipőket osztogatott. Voltak, akik emiatt felháborodtak. Pedig nincs, amiért. A csokoládé tápláló, a tűsarkú cipőben, meg ha sarkára áll az ember, vagy az asszony, bokáig érő vízben jól lehet közlekedni. Esetleg el lehet menni benne bálba, ha a báltermet éppen nem vitte el a víz.
Államelnökünk, Băsescu is elment árvízlátogatóba. Ő is osztogatott: jó tanácsokat. Azt mondta, hogy nem kellett volna árvízveszélyes helyekre építkezni. Én sem értem, hogy az emberek miért választották lakóhelyül a folyók környékét. Ezt már az ókortól meg kellett volna tiltani. Minek építették — hogy messze ne menjünk — Bécset, Pozsonyt, Budapestet vagy Belgrádot a Duna mellé. Ha Galac a Bodoki-havas tetején lenne, nem érné el az árvíz. Aztán azt is megmondta, hogy biztosítást kell kötni. Már Úz Bence is azt tette. Épített egy házat egy patakmederbe, bebiztosította, és várta, hogy a víz elvigye. A biztosító fizetett. Ezt kell tenni! Árvízveszélyes helyre kell építeni. (Moldvában adnak ilyen helyekre építési engedélyt.) Aztán az ember nem retteg, hanem direkt várja az árvizet vagy a földrengést. Esetleg életbiztosítást is lehet kötni arra az esetre, ha az embert elvinné a víz, vagy fejére esik a tető. Különösen jól jár az életbiztosított, ha netán meghal. Hatalmas summa üti a markát.
Ma már minden ellen lehet biztosítást kötni, és mindent be lehet biztosítani. A futballisták bebiztosítják jobbik lábukat. A szexbombák idomaikat. Romániát is be lehetne biztosítani, például rossz kormányzás ellen. Megalakul az új kormány, ez nagy csapás az országra, de be vagyunk biztosítva, a biztosítók fizetnek, mint a katonatiszt. Kilábalunk a válságból. Új kormány jön, újabb katasztrófa, ismét fizet a biztosító.
Az elnöknek, sajnos, nem volt sikere a népe körében. Ő azért ment a vizek mellé, hadd lássa, mekkorára emelkedett az ár. De az emberek az árak emelkedését is reklamálták, és nem nagyon hallgatták meg őt. Ezért ideges lett, és elment a televízióba. Ott nyugodtan kifejthette nézeteit a nézőknek. Elmondta, hogy nem az áfát kellett volna emelni, hanem a nyugdíjakat csökkenteni. Most az egyetlen megoldás az, hogy mindent meg kell adózni. Még az adókat is.