JegyzetÍgéretek szivárgó gátakon

2010. július 15., csütörtök, Közélet

Azt tartják, más kárán tanul az okos ember. Árvízügyben persze nem lehet elég okosnak lenni, hiszen erre az esetre aztán végképp érvényes a tézis, miszerint Isten útjai kifürkészhetetlenek.

A miniszteri, egyáltalán, döntéshozatali pozícióban lévő földi halandóké azonban, igenis, kifürkészhetőek. Főleg, hogy a közvélemény nyomása alatt az elöljárók olyan ígéretekre ragadtatják magukat, amelyek már nem tekinthetők önmagukban lévőknek.

Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint például a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb méretű és értékű árvízvédelmi intézkedéseire készül a kormány. Dicséretes dolog, tennénk mindjárt hozzá, ha nem ugrana be Traian Băsescu képe, amint az udvarhelyszéki áradat fölött szökell gumicsizmában, és tartja igen sokra az ottani emberek ön- és egymást segítő elszántságát. Két fotogén lapátkezelés között ugyanis kijelentette, hogy a kormány már az áradat levonulása utáni első órában nekilát a halaszthatatlan munkálatoknak. Most annyival tekinthető direktebbnek a helyzet, hogy szám is tartozik hozzá: az év végéig legalább 900 millió lejt fordítanak gátépítésre, illetve a már meglevő rendszerek megerősítésére, korszerűsítésére.

A folytatást azonban akár humanitárius okokból is megspórolhatták volna. Borbély ugyanis emlékeztetett rá, hogy 2006—2007-ben — amikor akár jóval nagyobb összegeket is ki lehetett volna utalni a költségvetésből — közel 600 milliót fordítottak erre a célra. A mostani 900 millió elkülönítésére vonatkozó döntést pedig, állítólag, még az idei természeti katasztrófákat megelőzően meghozták.

Nem lesz könnyű elmagyarázni a házából az iszapot éppen kilapátoló károsultnak, hogy miért bizonyult láthatatlannak ez a tenger pénz. Arra viszont jó lehet, hogy kevesebb türelemmel tekintsen a gátépítési és megerősítési munkálatokra, mint eddig tette. Főleg, hogy a szégyenérzet vagy valami hasonló nyomán olvadófélben azok az érvelések is, miszerint égen-földön nem találni medertakarító szakértő céget — lásd: Debren-patak —, de ha lenne is, a közbeszerzési pályázat útvesztőiben akár a következő évi áradási szezonig is elevickélhetünk. Sepsiszentgyörgy polgármestere pedig már-már olyan, a polgári engedetlenség határát súroló kijelentésre ragadtatta magát a szemerjai tó szivárgó gátján, hogy nincs idő tervekre, jóváhagyásokra várni, mielőbb elkezdik a gát megerősítését. Mint korábban kiderült, Borbély szerint pénz is van rá.

A mindig megfoghatatlan közvélemény nevében egy dolgot talán megígérhetünk: a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb méretű és következetességű árvízvédelmi intézkedés-felügyelete következik. Ez lehet a mi dolgunk, és ez nem kevés.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 471
szavazógép
2010-07-15: Közélet - :

Nem maradt pénz a sajtóra

Egyetlen romániai magyar sajtóintézmény sem részesült támogatásban a magyarországi Szülőföld Alap első féléves, a határon túli magyar média támogatását célzó 1.3-as pályázati kiírásából — derül ki a közzétett eredményekből.
2010-07-15: Belföld - :

Hírsaláta

DOMNUL HUNORNAK NEM KÖNNYŰ. Esztétikai okokra hivatkozva csupán arctalanul, a koronázási jelképek nélkül engedi felállítani a művelődési tárca a Szent István király alakját is tartalmazó domborművet Nagybánya főterén. A helyi önkormányzat így is hajlandó felállítani a műalkotást — amely tulajdonképpen Nagybánya középkori pecsétjét ábrázolja —, az alkotót azonban felháborította a döntés. Kádár Károly helyi szobrászművész a Krónikának elmondta, a művelődési tárca döntése mögött egyértelműen etnikai szempontok állnak, a román sajtóban ugyanis olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek váltig azt erősítették, hogy a jelképek sértik a románság önérzetét.