Egyetlen beteg kezelése sem szenved kárt amiatt, mert csökkentették az ágyszámot a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház tébécé- és tüdőgyógyászati osztályán, valamint amiatt, mert az általános átszervezés részeként néhány alkalmazottat áthelyeznek olyan részlegre, ahol szükség van rájuk — szögezte le dr. Deme Judit megyei közegészségügyi igazgató.
Az elöljáró dr. Sipos András osztályvezető főorvosnak, a megyei tébécéprogram irányítójának arra, a lapunkban is megjelent állítására reagált, miszerint a mostani megszorító intézkedés biológiai bombához hasonló, mert ilyen körülmények között egyre több lesz a be nem utalt fertőző, illetve tébécégyanús beteg. A főorvos többek között azzal érvelt, hogy jelenleg húsz fertőző beteg fekszik az osztályon, de csak tíz ágyra van engedélye az elkülönített részlegen (ezenkívül tizenöt ágy áll rendelkezésre a más tüdőbetegségekben szenvedők számára a korábbi harminc helyett), ezzel ellentétben Deme igazgató azt mondta, a jelentések szerint májusban öt tébécés pácienst, az elmúlt esztendőkben pedig havonta átlagban tízet vagy ennél kevesebbet kezeltek az osztályon, ami azt jelenti, hogy kihasználatlan ágyak is voltak. Egy kórházi osztályt nem kell összetéveszteni egy magánrendelővel, itt mindannyian alkalmazottak vagyunk, és be kell tartanunk azt, amit az országos egészségügyi stratégia megkövetel — szögezte le az elöljáró, és hangsúlyozta, az ágycsökkentés érinti a megye minden kórházát, Sepsiszentgyörgyön hetvennyolc, Kézdivásárhelyen tíz, Baróton és Kovásznán nyolc-nyolc ágyat vontak meg a kórházaktól, de tekintve, hogy például a megyei kórház 719 ágyából átlagban 450—470 volt foglalt naponta, a jelenlegi megszorítás nem okoz fennakadást a betegellátásban.
Lapunk érdeklődésére Török Zsuzsanna kórházmenedzser is kifejtette a témával kapcsolatos álláspontját, szerinte is elegendő az ágy ezen az osztályon, a személyzet létszáma megegyezik az előírt normával, papírok szerint csökkent a tbc-betegek száma, az érintett osztályon ezentúl is ugyanúgy tudják fogadni a betegeket, mint eddig.
Kérdés, a statisztikákban megjelenő számok vagy a szakorvos által nyilvánosságra hozott helyzetelemzés tükrözi-e jobban a valós állapotokat, annyi ellenben biztos, a tébécé kezeléséhez szükséges gyógyszerek hiányát sem fehér köpenyesen, sem bársonyszékben ülve nem cáfolta meg senki, azt pedig a laikus is tudja, hogy ez a betegség specifikus kezelés nélkül nem gyógyítható.
