Ezt tegnapi sepsiszentgyörgyi látogatásán közölte Dávid Csaba, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vezérigazgatója, aki Para Lóránttal, a környezetvédelmi tárca főtitkárhelyettesével megbeszéléseket folytatott, majd a helyi vezetőkkel ellátogatott az ötös kilométernél található tóhoz, illetve a Debren-patakhoz.
A vízgadálkodási hivatal vezetője elmondta: az elmúlt időszakban tapasztalható időjárási jelenségek — kis területen hatalmas mennyiségű eső zúdult le nagyon rövid idő alatt — a teljes, korábban tanult hidrotechnikai szemléletet felülírják, a párhuzamos gátakat nem lehet az égig emelni, így némely esetekben egyetlen racionális megoldást az ideiglenes vagy állandó gyűjtőgátak építése jelentheti. Egyebek mellett ezt vizsgálják Sepsiszentgyörgyön is, ahol még idén elkezdik a Debren medrének takarítását, ugyanakkor tanulmányon is dolgoznak, amely egységes megoldást ajánl majd a megyeszékhelyi árvízmegelőzésre, és az ötös kilométernél levő tó szerepét is elemzik — ecsetelte Dávid Csaba.
Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester azt emelte ki: az árvizek alatt Háromszéken az emberek nem karba tett kézzel várták az államelnököt vagy a miniszterelnököt, hanem maguk oldották meg gondjaikat az illetékes hatóságokkal közösen, de akadnak olyan ügyek, amelyekben minisztériumi, hatósági támogatásra van szükség, és erről egyeztettek a tegnap reggeli találkozón. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: az önkormányzat a megyei vízügyi hivatallal már korábban benyújtotta az árvízmegelőzés szempontjából fontos munkálatok listáját, ezekre a tervek, tanulmányok elkészültek, a jóváhagyások is megvannak, éppen csak pénzt nem utaltak ki — és éppen ezeken a helyszíneken, a Kászon mentén, a Barót pataka mentén adódtak a legsúlyosabb gondok. A kilenc beruházást tartalmazó listáról egyelőre az említett háromra ígértek pénzt, a Debren esetében még nem tudni a költségeket, a Barót, illetve a Kászon medrének szabályozására egyenként 15—20 millió lej szükséges — mondta Kovács Ödön, a megyei vízügyi hivatal vezetője.