Két hét után váratlanul megszakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap és az uniós bizottság szakértői között, mivel Matolcsy György gazdasági miniszter szerint a valutaalap egyértelműen megszorításpárti, az unió szakérői pedig a görög fiaskó és az ingadozó spanyol és portugál pénzügyi helyzet miatt rendkívül bekeményítettek, és mereven ragaszkodnak a megjelölt hiánycélhoz.
* Kiderült, hogy az IMF és a magyar kormány álláspontja az államháztartási hiány 3,8-as szinten tartásához merőben másként viszonyul. A Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége újabb szigorú intézkedéseket vár, a kormány viszont nem akarja újabb megszorításokkal terhelni a lakosságot, ezért szeretnék bevezetni a bankadót. Ezzel viszont sem a valutaalap, sem az uniós tárgyalóküldöttség nem ért egyet. Mondhatjuk, hogy a nemzetközi bankvilág megint összezár, hiszen a magyar bankadó nemzetközi precedenst teremtett, s az unióban nagyon jól tudják, hogy mindez nemcsak Orbán Viktor miniszterelnök fejében fordult meg, Sarkozy francia elnök, Merkel német kancellár is régóta fontolgatja hasonló bankadó bevezetését. Ha a magyaroknak ez sikerül, akkor másutt is jöhetnek hasonló adók, ami nyilván igen érzékenyen érinti az egyértelműen profitorientált nemzetközi bakrendszert. De van itt még egy alapvető sarkalatos eltérés is az IMF szakértői csoportja ― és ne feledjük, a Nemzetközi Valutaalap néhány országot már a csőd szélére juttatott merev s az adott ország helyzetét figyelembe nem vevő ,,sugalmazásaival" ― és a magyar kormány között. A növekedési pálya. Matolcsy szerint a lakosságot s a vállalatokat terhelő újabb megszorításokkal nem lehet a stagnáló magyar gazdaságot az óhajtott növekedési pályára állítani, márpedig közös cél ennek az elérése, hiszen Magyarország csak így kerülhet ki a szorongató adósságspirálból, amelybe a Gyurcsány-kormány tehetetlensége, a Bajnai-kabinet drasztikus megszorító intézkedései s az elmúlt nyolc évben nyakra-főre felvett kölcsönök juttatták. * Magyarország jelenleg a közép-kelet-európai térség legeladósodottabb állama, az adósság eléri a GDP 80 (nyolcvan!) százalékát. * A másik pont, ahol mereven eltértek a vélemények, Simor András fizetése. A magyar kormány törvénycsomagot akar elfogadtatni, amelyben kétmilliós plafont határoznak meg az állami vállalatok, a közszféra fizetéseinél. Ez szintén a megszorító intézkedési csomag része, az állam magán és vállalatain, hivatalain kezdi a spórlást… A Magyar Nemzeti Bank elnökének több mint nyolcmillió forint a fizetése, nála többet a közszférában jelenleg csak a metróépítő vállalat igazgatója keres. A magyar kormány szerint az intézkedéssel nem csorbul a nemzeti bank függetlensége, ezt az összezáró nemzetközi bankvilág korifeusai nem így látják… * És most ugorjunk, a héten szavaz a parlament az alkotmánybíróság új tagjairól. A Fidesz a szocialista Bihari Mihályt, az alkotmánybíróság volt elnökét és Stumpf István politológust, az első Orbán-kabinet kancelláriaminiszterét javasolja. Az ellenzéki pártok Stumpf jelölésével nem értenek egyet, szerintük nincs elegendő gyakorlata. A héten iktatják be pozíciójába Kövér László házelnököt is, aki az államfővé előlépő Schmitt Pál helyére kerül. Eldőlt az is, hogy az államfő lemond a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki tisztéről, a funkcióban egy olimpikont látna szívesen. Ezt csupán azért érdemes megjegyezni, mert a magyar sajtóban elterjedt vélekedés szerint Schmitt azért ragaszkodik az olimpiai bizottságban elfoglalt tisztségéhez, mert megbízatása csak két évre szól, ugyanis az alkotmánymódosítás után Orbán Viktor szeretne egy prezidenciális köztársaság elnöke lenni…
