A négypontos petícióban azt követelik, hogy az ellenzéki párt is szerepeljen az MTV reggeli hírműsorában, a Napkeltében, a tüntetők képviselőivel együtt pedig rendezzenek ötpárti, nyilvános vitát a kialakult politikai és gazdasági helyzetről az MTV-ben. Követelik továbbá, hogy október 23-a a magyar nép ünnepe legyen, azt ne sajátítsa ki az MSZP, ne adja az ünnepi rendezvényeket offshore cégek kezébe, s ezen kívül magyar hagyományokon alapuló rendszerváltást is sürgetnek. A demonstrálók azt is követelték, hogy petíciójukat a hírműsorokban három alkalommal olvassák be. A tegnap esti hírműsorban erre nem került sor.

Félelemkeltéstől fél

Az Országgyűlés elnöke minden józan demokratát, keresztényt, baloldalit, jobboldalit és liberálist arra kért tegnap, ne engedjék, hogy Magyarországon a félelem kapjon teret. Szili Katalin annak kapcsán hangsúlyozta ezt, hogy hétfőn este több képviselőt, szakértőt és országgyűlési dolgozót ért atrocitás, amikor elhagyta a Parlament épületét. A házelnök beszámolt arról, hogy levélben fordult az adatvédelmi biztoshoz, mert ismeretlenek feltették egy internetes oldalra azon képviselők telefonszámát és címét, akik megszavazták az állami vagyonról szóló törvényt.

Szerb útlevél magyarul is

Magyar képviselői javaslatra a szerb kormány tegnap úgy döntött, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén is készülhet a jövő évben bevezetendő szerb útlevél. Szerbia lakosai máig jugoszláv útlevelet használnak, bár Jugoszlávia tavaly májusban megszűnt létezni. Az új útlevélről szóló törvényt most tárgyalja a belgrádi parlament, s Varga László magyar képviselő, a nemzeti kisebbségi képviselőcsoport elnöke hétfőn felvetette, hogy az okmányt a kisebbségek által használt írásmóddal is ki lehessen állítani. Az útlevélcsere, amely az egyik legfontosabb feltétele Szerbia EU-hoz való közeledésének, 2008. március 1-jén kezdődik, s a jövő év végéig tart.

Könnyítettek a kárpátaljaiak határátkelésén

Kishatárforgalmi megállapodást írt alá Göncz Kinga magyar külügyminiszter ukrán kollégájával tegnap Ungváron, előzőleg pedig a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak képviselőivel találkozott. A Göncz Kinga és Arszenyij Jacenyuk által aláírt, személyforgalmi könnyítésekről szóló megállapodás lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai magyarság túlnyomó többsége Magyarországnak a schengeni övezethez történő — jövő januárra várt — csatlakozása után is kapcsolatban maradjon az anyaországgal. A két külügyminiszternek az aláírást követő közös sajtóértekezletén elhangzott: a határ menti övezetben élő ukrán és magyar lakosság számára könnyített feltételekkel, akár öt évig érvényes, hat hónapon belül háromhónapos tartózkodást lehetővé tevő kishatárforgalmi engedélyeket állítanak ki húsz euróért.

Magyar—szlovák együttműködés

Nyolcadszor ülésezett tegnap a Magyar—Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság. A Budapesten tartott találkozón a résztvevők áttekintették a két országban élő kisebbségek helyzetével kapcsolatos, a korábbi évek során megfogalmazódott feladatokban eddig elért eredményeket, valamint a következő időszakra vonatkozóan új ajánlásokat is elfogadtak. A vegyes bizottság hangsúlyozta a régiók közötti, határon átnyúló együttműködés és az ezzel összefüggő fejlesztéspolitika jelentőségét, amely hozzájárulhat mind a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez, mind az egymás területén élő kisebbségek helyzetének javításához. A testület szorgalmazta többek között a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelven is sugárzó részlegével, a Pátria Rádióval kapcsolatos problémák rendezését, egy szlovákiai magyar művelődési intézet létrehozását és egyéb, a magyarországi szlovákság, valamint a szlovákiai magyarság életével összefüggő aktuális oktatási, kulturális kérdések megoldását.