A kisebbségi jogok biztosításának fontosságát hangoztatta elsősorban Szili Katalin, az Országgyűlés és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke tegnap Brüsszelben tartott találkozóján.
A kétoldalú tárgyalást követően bemutatták az EP-ben az Országgyűlés gondozásában, magyar szerkesztésben megjelent, A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai című, háromnyelvű (magyar, angol, francia) kisebbségi politikai állásfoglalás- és jogforrásgyűjteményt, amelynek kapcsán az Európai Parlamentben mandátumot szerzett magyar pártok delegációvezetői ― Szájer József (Fidesz ― MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Olajos Péter (MDF) ― is kifejtették véleményüket a témáról.
Szili szerint az európai közvélemény figyelmét is rá kell irányítani a nemzeti kisebbségi jogok védelmének lehetőségére. Kifejtette: az európai uniós csatlakozással újabb lehetőség nyílt arra, hogy a határon túl élő magyarsággal szorosabb kapcsolat alakuljon ki. A parlament egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogyan tudja a magyar nemzet egésze legjobban kihasználni ezeket a lehetőségeket. Az uniós tagság magában foglalja a közösségi szintű normaalkotás megteremtésének lehetőségét, azaz a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló közösségi szintű jogforrások megalkotását ― mutatott rá a házelnök. Úgy vélte, az EP állásfoglalásai is kiemelkedő szerepet játszanak a területen azzal, hogy az emberi jogok megerősítése szempontjából irányadó normákat adnak.
Pöttering kiemelte: az Európai Parlament és annak elnökeként személy szerint ő is elkötelezett aziránt, hogy a kisebbségek jogait és méltóságát tiszteletben tartsák. Hangoztatta, hogy az uniós szabályozás középpontjában e területen a megkülönböztetésmentesség áll. Az EP-elnök méltatta a két roma képviselő ― Mohácsi Viktória (SZDSZ) és Járóka Lívia (Fidesz ― MPSZ) ― jelenlétét az Európai Parlamentben, és fontosnak mondta, hogy a kisebbségek mindenhol részt vegyenek a közéletben. ,,Az EU demokratikus érettségét bizonyítja, hogy a kisebbségek részt vesznek a politikai, társadalmi életben" ― hangoztatta, hozzátéve azt is, hogy bizonyos csoportoknak még mindig megkülönböztetéssel és nem egyenlő bánásmóddal kell szembenézniük.
Szájer József kiemelte: az uniós csatlakozással a magyarok új színt vittek az EU-ba, de ,,egy olyan térség üzenetét is, amelyben a problémák jelentős részének megoldása a kisebbségek helyzetének rendezésében rejlik". A kisebbségi jogok európai szintű elismertetése, gyakorlati szintű megvalósítása alapvető cél, de a határon túli magyarság szempontjából fontos az egyedi megoldások keresése is, mint például az autonómia ― szögezte le. Az unióban szívesebben beszélnek a kisebbségi jogokról, mint tesznek érte ― állította.
Tabajdi Csaba úgy vélte, a könyvből hiányoznak a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kötelező dokumentumok, de ezért nem a szerzők a felelősek, hanem az uniós szervek, hiszen az EU-ban nincs közösségi szintű kisebbségvédelmi mechanizmus. Egyben felhívta a figyelmet az új, bevándorló kisebbségek problémáira is, amelyek mindazonáltal eltérőek a nemzeti kisebbségekéitől.
Szent-Iványi István ugyancsak rávilágított az uniós joganyag kisebbségvédelmi deficitjére, ugyanakkor rámutatott, hogy az EU-csatlakozásnál kötelezően betartandó koppenhágai kritériumok világosan rendelkeznek a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáról. Úgy értékelte továbbá, hasznos lenne ebből a szempontból az is, ha az Európai Uniót jogi személyiséggel ruháznák fel.
Olajos Péter a trianoni évfordulóra is utalva egyebek között arról beszélt: a Kárpát-medence magyarságának nemcsak tragédiája, hanem lehetősége is az, hogy több országban élnek. ,,Ki kell használni, hogy a négy szabadság áramlásával a nemzeti összefogás is új értelmet kaphat" ― szögezte le.
Szinte valamennyi megszólaló méltatta az uniós alapjogi ügynökség felállását, illetve a magyar EP-képviselők, mindenekelőtt Gál Kinga (Fidesz ― MPSZ) abban játszott szerepét. Szili Katalin őszi magyarországi látogatásra hívta meg Pötteringet.
