A gazdasági válság nyomására született meg a döntés, mely szerint összevonják a megyei ifjúsági és sportigazgatóságokat. Őszintén mondom, örülök az összevonásnak.
Mert így legalább megszűnik megyénk egyik hasznavehetetlen intézménye, melynek annyi, de annyi mindent kellett volna csinálnia, s nem csinált szinte semmit. Őszintén örülök, mert hinni merem, hogy az ifjúság kézbe veszi a sport irányítását is. Őszintén örülök, bár olvasom a lapban, hogy huszonhat háromszéki ifjúsági szervezet aggódik, mert attól tart, hogy a jövőben, az összevonás után is csak egyszerű intézményi státust kap, s nem tűzheti ki céljául az ifjúság és a sport közelítését. Ha ez bekövetkezik, örömöm ürömre vált, hatalmas elkeseredésre, mert tovább sorvad sportmozgalmunk, és az ifjúsági szervezetek sem teljesíthetik hivatásuk célját.
Na de mivel a remény hal meg utoljára, hadd mondjam azt: ifjaink, nem aggódni, örvendeni kell, hiszen az összevonás mögött egy fantasztikus lehetőség képe rajzolódik ki.
Ez a kép ismeretes még az XX. század hajnalából, amikor Háromszék-szerte kezdtek megalakulni az Ifjúsági Egyesületek. Hogy mi volt ezeknek a célja? Hadd idézzünk néhány egyesület megalakulási jegyzőkönyvéből, például a felsőcsernátoniakéból: Az egyesület társaságba gyűjti az ifjakat; célja: versmondás, ének- és zeneszakosztály működtetése, olvasás, könyvek vásárlása, kirándulások szervezése, testedzés és sport... A sportkör vagyona külön kezeltetik, minden tiszta jövedelem 25 százaléka a tartalék tőke, minden tag köteles megjelenni, dohánytól és kártyától tartózkodni. Néhány évvel későbbi jegyzőkönyv tartalmából: A fiúk télen minél többet sízzenek, korcsolyázzanak. Az altorjai szervezet jegyzőkönyvéből: Az egyesület célja a tankötelezettségének eleget tett földműves ifjúság valláserkölcsös és hazafias szellemben való képzése, testápolás, közhasznú ismeretek terjesztése és tisztes szórakozás szervezése sporttal, a politika teljes kizárásával; ezen célhoz vezető eszközök: példaadás, épületes társalgás, a polgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése, népies felolvasások, tisztes sportjátékok és mulatságok, ifjúsági könyvtár...
Folytathatnám az egyesületek és azok jegyzőkönyveiben foglaltak idézését, mert mindenikből lehet okulni, mindenikben szerepel az ifjúság nevelése, formálása, szórakoztatása, a testedzés és a sport.
Kérdem én: a megalakulandó összevont intézmény miért ne lehetne az egykori Ifjúsági Egyesületek új, korszerű ruhába öltöztetett követője, mely szem előtt tartja az ifjúság igényeit, elvárásait, melyeknek elvitathatatlanul része a testedzés és a sport? Nos, most, ha minden igaz, megadatik a lehetőség, hogy maga az ifjúság saját kezébe vegye jelenének, jövőjének, más szóval élve, sorsának irányítását. De lehetőleg politika mentesen, mert különben könnyen megtörténhet, hogy valamelyik sportpályára tervezett parkolót éppen az ifjúsági szervezettel építtetik meg a hatalmasok.
(nagymohai)