Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar közösségek egységének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: az azonosságot kell keresni, mert ez tudja erőssé tenni a határon túli magyar közösségeket. Az egység követelménye felülírja a különbségek felmutatásának érdekét, és aki az egység megbontását tűzi ki célul, az a határon túli magyar közösségek gyengítését fogja elérni — jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint nem szabad kisebb-nagyobb jelt tenni a történelmi nemzet és a politikai közösség közé, mert más és más a funkciója a nemzethez, illetve az államhoz tartozásnak, más eszközökkel is kell szolgálni. Nincsen demokrácia feleselés, viták nélkül, de nincsen nemzet összetartó erők nélkül — vélekedett Gyurcsány Ferenc. A különtámogatásról azt mondta: a kormány célja, hogy a nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a jelen megosztó, sokszor pártpolitikai vitái közül. Gyurcsány Ferenc szerint a támogatási rendszer új eleme ilyen: segít abban, hogy a határon túli magyarok ápolhassák kultúrájukat, megőrizhessék identitásukat. A mintegy negyven intézménynek és programnak juttatott 677 millió forint nem függ a költségvetési vitáktól. Gyurcsány kitért arra, hogy azok a közös történelmi, nemzeti intézmények kerültek be a támogatási körbe, amelyek jelentősége messze túlmutat a közösségben betöltött szerepüknél. Sikeresnek nevezte a kormány határon túli magyarokat érintő politikáját, amely három elvre, a be nem avatkozásra, a szolidaritásra és a hosszú távú, biztonságos támogatási rendszerre épül, és már intézményesen is működik. Messzebbre tekinthetünk — hangoztatta, hozzátéve: a határon túli magyarság támogatásában végre stratégiai építkezés zajlik a korábbi rombolás és illúziókeltés helyett.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy több intézményt javasoltak, mint amennyi végül a támogatást megkapta, de megértik, a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. A szándék a fontos, mivel erre már évek óta szükség lett volna — mondta. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta: tájékoztatta a miniszterelnököt is arról, hogy javasolni fogja a szlovákiai magyar óvodai rendszer fejlesztését, valamint a magyar pedagógusok támogatását. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elégedett, mert három, számukra nagyon fontos intézmény is kap támogatást, ugyanakkor szeretnék, ha valamelyik magyar színház vagy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is bekerülne a támogatott körbe.

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szerint a miniszterelnöki tájékoztató nem tudta rendbe tenni azt a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. A fideszes politikus arra hívja fel a figyelmet, hogy az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a ,,nemzeti jelentőségű intézmények és programok" számára, ma azonban csak összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról, miért megkésve, szeptember közepén születik döntés az idei támogatásokról, amelyeket a kiéheztetett határon túli intézmények év eleje óta várnak? — tette fel a kérdést Németh Zsolt. Szerinte több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál, mert mással nem magyarázható, hogy Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. Hacsak nem az a magyarázat, hogy a közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét — jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van.