Az iráni atomprogram évek óta idegesíti a nagyhatalmakat. A diplomáciai tárgyalások, az időnként elhangzó amerikai fenyegetések dacára a perzsa államnak esze ágában sincs lemondani atomprogramjáról, s egyre biztosabb, hogy bevallott-bevallatlan cél az atombomba megszerzése, amely ― ezt talán nem is kell hangsúlyozni, ismerve a perzsa állam politikusainak, egyházi vezetőinek felfogását ― reális veszélyt jelent a világrendre.
Hogy küszöbön áll-e Irán ,,megleckéztetése", nem tudni, s most megint és újult erővel a francia külügyminiszter néhány nappal ezelőtt elhangzott megdöbbentő nyilatkozata élezte ki a kérdést. Bernard Kouchner szerint az iráni nukleáris válság fenyegetést jelent, s fel kell készülni a háborúra. Igaz, hogy meglepően harcias kijelentéseit a párizsi külügyér néhány nap múlva, orosz tárgyalásai során Szentpéterváron már visszavonta, elmismásolta, finomította, orosz vendéglátóival teljes egyetértésben már újra a diplomáciai megoldások fontosságát hangsúlyozta, és a béke mindenáron való megőrzéséről beszélt. Az is igaz viszont, hogy előző, a háború elkerülhetetlenségét feszegető nyilatkozatával nem volt egyedül, hiszen a francia miniszterelnök is hasonló szellemben nyilatkozott. Francois Fillon szerint az iráni atomprogram fokozza a válságot, s noha még mindig nem késő diplomáciai nyomással ,,jobb belátásra" bírni a dacos Teheránt, fel kell készülni akár a legrosszabbra, a háborúra is. Ilyen szellemben eddig nyilvánvalóan csak amerikai politikusok nyilatkoztak, szövetségesei máris azzal vádolják Franciaországot, hogy feladva Chirac elnök függetlenségre törő és Amerikától távolodó politikáját, egyre inkább az Egyesült Államokhoz közelít. Kouchner Szentpéterváron azt is hangsúlyozta, hogy újabb és újabb szankciókat kell kilátásba helyezni Iránnal szemben, elsősorban ― s itt csatlakozott a német állásponthoz ― gazdasági megszorításokat. Néhány francia cég a kormány kifejezett kérésére már meg is szakította kapcsolatait Iránnal. (Egyelőre a Total és a Gaz de France kőolaj- és földgázvállalatokról van szó.) Megszólalt Mohamed El Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elnöke is, szerinte az erő alkalmazása csak akkor jöhetne szóba, ha minden más lehetőség kimerült, s ha Iránt tényleg nem lehet békés úton eltéríteni szándékától. Szakértők szerint ― és ezt hangsúlyozzák a vezető amerikai napilapok is ― az Egyesült Államok stratégái már kidolgozták az Irán elleni katonai akció tervét, hiszen az időhúzás Bush elnök szerint Iránnak kedvez. Minden nappal közelebb kerülnek végső céljukhoz, az atombombához… A Pentagon listát is készített már kétezer bombázandó iráni célpontról (!). Perzsia megtámadását azonban mind Oroszország, mind Kína hevesen ellenzi. S érveik megfontolásra érdemesek. A térség forrong, sem az afganisztáni, sem az iraki ,,rendcsinálás" nem sikerült, amerikai és nemzetközi erőkkel nem sikerült létrehozni ezekben a válsággal küzdő, nyomorgó, ellentétektől feszülő országokban a demokráciát, egymást érik a terrorakciók, tulajdonképpen mindkét államban évek óta polgárháború zajlik, amelyet nem képesek megfékezni az ott állomásozó ,,békefenntartó" csapatok… S a válságot nyilvánvalóan csak tetéznék az Irán elleni esetleges légicsapások.