Kik a hírre, hogy szabadtéri hegedűkoncert lesz a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, kik csak véletlen, arra jártukban a készülődést látva, hangokat hallva vetődtek a ’48-as obeliszk környékére múlt szombat délután ― a lényeg az, hogy mintegy százhúsz nézője-élvezője akadt az árkosi hegedű-mesterkurzus záróhangversenyének. Mely nem csak a rendhagyó módon köztérre kivitt előadásával különleges zenei esemény, de önmagában is. Ilyen szintű mesteriskola ugyanis nincs még egy Romániában ― és igen nagy veszteség, hogy a helyiek nem igazán szándékoznak kihasználni az adódó lehetőséget.
A mesterkurzusok kitalálója és éltetője Stan Katalin zenekritikus, a román rádió zenei szerkesztője. 2008-ban ötölte ki a mesterkurzust Ştefan Gheorghiu hegedűművész számára, merthogy az akkor már a 80. évén túl járó idős embert ― világhír ide vagy oda ― a romániai zenei társadalom méltatlanul mellőzte. Ştefan Gheorghiu pedig szívesen vállalta tavalyelőtt a tanítást. Nem egymagában, ahhoz már túl idős volt, hozta magával egykori tanítványát, Liviu Câşleanut,aki a Bonni Beethoven Filharmónia elsőhegedűse, szintúgy világhírű művész. Így kezdődött, tavaly még eljött Ştefan Gheorghiu, idén Câşleanu a fiát, Sebastiant, a kölni zeneakadémia végzősét hozta kisegítőjének, hiszen márciusban elhunyt Ştefan Gheorghiu.
Hogy miért éppen Árkost választotta Stan Katalin a mesterkurzus helyszínének? A művelődési központtal, intézményi szinten, éppen húszéves a kapcsolata, a Fiatal Tehetségek Gáláját itt szervezte meg először 1990-ben, azóta is a Szentkereszty-kastély egyik kiemelkedő zenei rendezvénye. No meg mert ― bár ,,nem divatos" manapság ezt hangoztatni, mondja ― félig székely eredetű lévén, próbál hazahozni valamit. Nyilván: abból, amihez legjobban ért. Kapcsolatrendszerét kihasználva világhírű zenészek fordulnak így meg Árkoson, vagy olyanok, kik majd éppoly híresekké válnak, mint mostani mestereik ― lásd a Fiatal Tehetségek Gáláján bemutatkozókat vagy a mesterkurzusokon részt vevőket. S a pénzt is a táborok szervezésére szintúgy egymaga hajtja fel, a mesterkurzust például a Zenei Előadók és Alkotók Romániai Szövetsége támogatásával szervezi ― de kapcsolatrendszerének kihasználására másik jellemző példa a Iosif Sava-ösztöndíj, melyet a román televízió, rádió ismert muzikológusának özvegye ajánlott fel évente egy, a hegedű-mesterkurzuson részt vevő tanítvány költségeinek fedezésére. Ilyen dolgokat hajt fel Stan Katalin, miközben szervez, lót-fut, lebonyolít, egyenget, közösségi pozitív szellemet alkot. S ha a hegedű-mesterkurzus nem lenne elég neki, hát idéntől még énekiskolát is szervezett. Persze, szintén Árkoson, mert ,,a mai hülye világban egy biztos pontot jelent".
Végezetül egy kényes kérdés. Kérdezem, mert régebb vetette fel Kopacz Attila, az Árkosi Művelődési Központ vezetője: helybeli diákot, a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanítványát például, részvételi díj nélkül bevennének-e a mesterkurzusra. Hiszen érdeke lenne, s mindenképp csak a javára válna bármelyik tehetséges gyereknek, ha ilyen helyen tanulhatna. Szívesen fogadnánk a szentgyörgyi gyerekeket is, válaszolja Stan Katalin, de nem jönnek. Igaz, volt az elmúlt évek során zeneiskolás tanítványuk a mesterkurzuson, de rosszul érezte magát a gyerek, merthogy a mércét nem ütötte. Meg a koncertekre se nagyon mennek a szentgyörgyi zenetanárok, diákok, elvétve csak ― kihalt a szakmai kíváncsiság, vonja le szomorúan a következtetést. Hosszan időzünk a témánál, azt remélem, csak nem ismeri eléggé a helybeli lehetőségeket, adottságokat. Sajnos, ismeri.
Hegedű-mesterkurzus ― amennyiben Stan Katalinnak, ennek az egyszemélyes intézménynek lesz ereje, energiája megszervezni ― jövőben is lesz. Erzsébet parkbeli záróhangverseny valószínűleg szintúgy lesz, hiszen a városvezetés is megtapasztalta, jó volt felpártolni a kezdeményezést. Akkor talán szentgyörgyi, háromszéki leendő hegedűvirtuóznak is tapsolhatunk.
