A szlovák államfő leszögezte: tudatosítani kell, hogy a párbeszédnek elsősorban az arra hivatott intézmények — vegyes bizottságok, kormányok, parlamentek és nagymértékben az államfők — között kell folynia. Szerinte a két ország között feszültség elsősorban a nemzetiségi kérdésben van. „A magyar kormányok nem a szlovák kormányt tekintették partnernek, hanem az MKP-t. És sosem lehetett jó a viszony, ha az MKP volt az a csoport, amely a Magyarország és Szlovákia közötti tárgyalásokat meghatározta" — vélekedett. * Az MKP határozottan visszautasította Gasparovic kijelentését. „Szeretnénk emlékeztetni a köztársasági elnök urat arra a tényre, hogy nem az MKP volt az, amely annak idején elfogadta a rossz nyelvtörvényt vagy a módosított oktatási törvényt. Ugyanúgy nem az MKP a felelős Sólyom László magyar köztársasági elnök kiutasításáért Szlovákiából vagy a dunaszerdahelyi szurkolóverésért, mint ahogy nem az MKP-t illeti a felelősségre vonás a Malina Hedvig-ügyet illetően sem" — áll a magyar párt közleményében.

Washington Budapestet dicséri

Magyarország továbbra is állhatatos és megbízható partner a terrorizmus elleni küzdelemben — állapítja meg az amerikai külügyminisztérium éves jelentésének az egyes országokat értékelő része. Azon felül, hogy folyamatosan vezet egy Tartományi Újjáépítő Csoportot, 28 katonát küldött egy új, közös Hadműveleti, Tanácsadó és Összekötő Csoportba, amelyhez ugyanannyi amerikai katona tartozik az ohiói nemzeti gárdából, és amelynek egy magyar alezredes áll az élén. Magyarország ezen felül negyven katonát küldött az országos választások biztosítására, és ugyancsak bevet egy különleges alakulatot, amely az amerikai erőkkel működik együtt. A 2009-es év végén összesen 324 magyar katona szolgált Afganisztánban. A külügyminisztérium emlékeztet arra: Bajnai Gordon miniszterelnök 2009 decemberében ígéretet tett, hogy további kétszáz katonával erősítik meg a magyar kontingenst.

Azonnali segélyt Pakisztánnak

Azonnali, 120 millió dolláros nemzetközi segélyt kérnek az ENSZ szervezetei a pakisztáni áradások károsultjainak. A világszervezet adatai szerint 12 millió embert érintettek az árvizek, köztük 1 400 000 gyermeket. Pakisztán északnyugati részén 1600 ember halt meg, és a hatóságok attól tartanak, hogy az áldozatok száma növekszik, mert most a déli országrészt fenyegeti az árvíz. A legfrissebb adatok szerint 650 000 lakóház semmisült meg, és jelentős károk keletkeztek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is, amely a lakosság nagy részének a megélhetési forrása. Az érintettek megsegítésére az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja 47,3 millió dollárt, a Világélelmezési Program 63 milliót, a Menekültügyi Főbiztosság pedig 20 millió dollárt kért. Elsősorban ivóvízre, gyógyszerre és élelemre van szükség.