A rendőrség adatai szerint az idén csökkentek a közlekedési balesetek. Legalábbis a 2009-es évhez viszonyítva. Tudjuk viszont, hogy egy a statisztika, és kettő a valóság.
Ez utóbbi azt bizonyítja, hogy a tendencia lehet tényleg csökkenőben, de a nem egyszer horrorfilmbe illő valós esetek egész egyszerűen elképesztőek. Egy fiatal ,,úrvezető" megelégelve a gyalogátjárón csoszogó öregember ,,lassúságát", kiugorva luxuskocsicsodájából szemtanúk előtt (!) egyszerűen ütlegelni kezdte, majd visszaült autójába, és elhajtott. Áldozata a kórházban belehalt sérüléseibe. Hasonló esetben egy másik ideges sofőr kocsijából kiszállva kalapáccsal (!) ütött le egy gyalogost, mert szerinte húzta az időt. Napok óta lehet látni a tévéadásokban, amint alkohol befolyása alatt álló fiatalember kocsijával egyszerűen belehajtott egy motorverseny nézőseregébe, négy embert elsodorva és megsebesítve, egyet súlyosan. Utána elmenekült a helyszínről a rendőrségre (!), de felháborodott, bosszúra vágyó motoros ,,üldözői" ide is követték, és ügyvédje szerint megverték. Egy másik kirívó eset az elmúlt napok közlekedési balesetei közül — sajnos, statisztika ide, statisztika oda, még hosszan lehetne sorolni őket! —: egy autós a gyalogátjárón áthajtva üt el egy kismamát, a csecsemő kizuhan a kocsiból, és súlyosan megsérül. Erről is készült amatőr felvétel, mostanság mindenkinek van mobiltelefonja, és a szemtanúk — noha Traian Băsescu államfő szerint egy másodrendű országban élünk —, állampolgári felelősségről téve tanúbizonyságot, felveszik az ilyesfajta eseteket.
Mi a közös ezekben? Elsősorban az eluralgó és kívülről érthetetlennek tűnő agresszivitás, ami úgyszólván nem ismer határokat. A másik: a vezetők többnyire drog vagy alkohol hatása alatt állnak, nem tartják be a közlekedési szabályokat, túllépik a megengedett sebességhatárt, és gyakori a tetthely elhagyása. (Ami csak súlyosbíthatja ügyüket.) Nemrég egy kis faluban a helyi rendőr karambolozott — amint később a vizsgálat kiderítette, vérében a megengedettnél sokkal magasabb volt az alkoholszint —, s utána cserbenhagyva áldozatát a rendőrőrsre menekült, de amikor rájött, hogy a számtáblája leesett, visszament a helyszínre. Itt viszont felháborodott tömeg fogadta, nem állt meg tehát, tovább menekült, de persze elkapták.
Nagyon sok esetben viszont a részeg, áldozataikat cserbenhagyó, agresszív vezetők megússzák a dolgot. A rendőrség, jó esetben, átadja az ügyet a bíróságnak, s akkor jön az annyira megszokott jogi tekli-mekli, miközben a horroresetek egyre szaporodnak az utakon. A gyalogos legtöbbször már a zebrán sincs biztonságban, ,,az egyetlen helyen, hol igazunk / lehetne még, ha meghalunk" — írja egy versében Kányádi Sándor, hiszen az ideges, agresszív és siető autósok itt is elüthetik…
Nem, nem a közlekedési törvény szabályait kellene szigorítani, egyszerűen be kellene tartatni őket. Ha valamit szigorítani kellene, hát elsősorban az ítéleteket, melyeknek igenis, lehet elrettentő hatásuk.
