A korrupció visszaszorítását célzó jogszabályt korábban kétszer is alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság, ezért szorult módosításra. A tavaszi ülésszak végén a parlament felsőháza korlátozta az ügynökség vizsgálódási hatáskörét, ezért az Európai Bizottság élesen bírálta a jogszabályt a romániai igazságszolgáltatásról készített júliusi jelentésében.

A „feljavított" törvény ismét előírja a köztisztségviselők vagyoni helyzetét vizsgáló, bírákból és ügyészekből álló bizottságok megalakítását a táblabíróságokon. A közméltóságoknak továbbra is csak egy vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük, ám személyi adataik — például a lakcím — nem kerülhetnek nyilvánosságra. Visszakerült az előírás, hogy az ANI ellenőrei a tisztségviselő mandátumának lejárta után három évig vizsgálódhatnak vagyona ügyében; a szenátusban elfogadott változat csupán egy évet szabott meg erre. Új elem a törvényben, hogy ezentúl a szakszervezeti vezetők és a Társadalmi és Szociális Tanács (CES) tagjai is bekerülnének a vagyonvizsgálatnak alávetendő közméltóságok közé.

Marian Săniuţă SZDP-s képviselő szerint az ANI-törvény tervezete régi, hiányos és alkotmányellenes, kiemelve, hogy az ügynökség felhasználható politikai harcokban.

A DLP képviselője, Daniel Buda, a jogi bizottság elnöke elutasította az ANI-törvényről összeállított jelentésre vonatkozó SZDP-s bírálatokat, és hangsúlyozta: a parlamentnek kötelessége ezt a törvényt összhangba hozni az alkotmánybíróság döntésével.

A törvény elfogadása után Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter kijelentette: minden erőfeszítésre készek annak érdekében, hogy megértessék a szenátorokkal az ANI-törvény lényegét és fontosságát, illetve elfogadásának tétjét. Mint ismeretes, a törvényt a szenátusnak is el kell még fogadnia.