Rétyen a szombat-vasárnapi községi napok programkavalkádjának fő eseménye mindenképp az 1944 őszén lefejezett honvédemlékmű halottaiból való feltámasztása és közszemlére állítása volt.
Az emlékmű újraavatásán jelen volt Tőkés László püspök (felvételünkön), az Európai Parlament alelnöke, hivatalosak voltak a megyei, a sepsiszentgyörgyi városi elöljárók, a megyei-városi kulturális intézmények képviselői, Réty község magyarországi testvértelepülései, de a Kárpát-medencei kisugárzású rendezvény nagy meglepetése a háromszéki sokaság és a távoli tájakról érkezők sok száz fős tömegének rétyi kivonulása volt.
A Rétyi Nyír az egykori emlékműavatást követő 69 év alatt ilyen gyönyörű nem volt, nem lehetett, mert erre nem volt ürügy, alkalom és históriai lehetőség. A Rétyi Nyír öreg fái és a környék jelen lévő idős emberei akkor láthattak ennyi, lelkiekben is ünneplőbe öltözött embert, amikor 1941. október 17-én a Pál Ferenc szentiváni malomtulajdonos és feleségének álma teljesült, kezdeményezésükre és anyagi áldozatuk révén elkészült és nagyszabású ünnepség keretében felavatták a brassói 24. honvéd gyalogezred hőseinek dicsőségére állított emlékművet.
Most az 1944-es késő őszi rossz emlékű emlékműpusztítás alávalóságát nem feledve, de a nemzeti kizárólagosság és türelmetlenség bozótjaiból, az átkozódásból méltósággal kiemelkedve a Rétyi Nyír reménykeltő zöld erdőkoronáját és gyepszőnyegét, a nyíres fehér törzsű fáinak tisztaságot árasztó természeti környezetét hatalmas emberi koszorú varázsolta emlékezetesen széppé. Ez a nyíri szimbólumvilág jelképi értelmezést is vonzott: az ünnepség vigyázzállású statisztériája a Nyírrel szemben őrködő millenniumi fenyőerdő volt.
Ha van Réty községnek Díszalbuma, Aranykönyve, az örökítse és őrizze meg azok emlékét, akik az ,,átlagon felül teljesítettek", hogy ez a honvédemlékmű a Rétyi Nyírben múltunk eseményeit idézve újra álljon, és ez a védett természeti kistáj históriai védettségben részesüljön.
