Szerinte nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen 11 Molotov-koktélt dobtak el. A bűncselekmények során hatan haltak meg, egy gyerek is, továbbá öten súlyosan megsérültek, köztük is egy gyerek. A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők.

Az NNI kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apa és ötéves kisfia vesztette életét. Az eddig nyilvánosságra hozott nyomozati adatok szerint a hat halálos áldozatot követelő, romák elleni támadássorozatban használt fegyverek egy besenyszögi fegyveres rablásból származnak: négy csuklyás férfi 2008. március 7-én tört rá egy vadőr családjára a Szolnok megyei településen, a férfi két gyermekét és a feleségét megkötözték, szájukat beragasztották, a vadőrt pedig halántékához szorított fegyverrel kényszerítették hét fegyverének átadására.

A bűncselekmény-sorozat felderítésére nyomozócsoportot állítottak fel, az FBI viselkedéselemző egységétől kértek tanácsot, és rekordösszegű, százmillió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki. A nyomozás során 509 tanút hallgattak ki és több ezret ,,szólítottak meg" a különböző adatgyűjtések során, több mint ötmillió távközlési adatot ellenőriztek, 170 szakértőt vontak be a munkába, 1916 ,,tétel" a lefoglalt bizonyíték és 33 000 oldal a nyomozati irat.

A romák elleni kilenc támadással négy Hajdú-Bihar megyei férfit gyanúsítanak, akiket a kommandósok 2009. augusztus 21-ére virradóra fogtak el egy debreceni szórakozóhelyen. Az NNI bűnszervezetben több rendben elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt mind a négy, előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottal szemben vádemelést javasol. A négy gyanúsított közül hárman tettesek, egyikük bűnsegéd. A beszerzett bizonyítékok, valamint a gyanúsított vallomása alapján a magyar KFOR-misszióban Koszovót is megjárt, volt szerződéses katona, Cs. István, aki évekkel ezelőtt egy bőrfejűcsoport tagja volt, az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a tiszalöki emberölésben bűnsegédként vett részt. (Elfogásáról szólva egy sajtónyilatkozatában elmondta, amikor a rendőrök a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen lecsaptak a gyanúsítottakra, igazoltatása után elengedték, majd akkor vették őrizetbe, miután telefonon visszahívták a sörözőbe.)

Aprólékosan kidolgozott terv szerint hajtották végre a romák elleni támadásokat, a négy férfi célja az emberölés volt. A bűncselekményt megelőzően terepszemlét tartottak, így figyelembe vették a kiszemelt utca megközelítését, a lehetséges, kis forgalmú menekülési útvonalakat. A rendőrök a gyanúsítottak elfogásakor a bűncselekményekhez használt fegyverek mellett megtalálták a térképrészleteket és olyan mobiltelefonokat is, amelyeket kizárólag ,,akció közben" használtak. A gyanúsítottak több településen is úgy csaptak le, hogy a járművüket a bűncselekmény helyszínétől több kilométerre hátrahagyták, és a kiszemelt utcát szántóföldeken, mezőkön keresztül gyalogosan közelítették meg. Bár a gyanúsítottak vigyáztak arra, hogy nyomokat ne hagyjanak hátra, a rendőröknek DNS-mintát, cipő- és autógumi-lenyomatot is sikerült rögzíteniük. A rendőrség nemcsak a SIM-kártyák hívószámait, hanem a készülékek IMEI-azonosítószámát is ellenőrizték, így jutottak el három készülékhez és négy SIM-kártyához, amelyet korábban csak egymás közötti hívásokra használtak. A gyilkosságsorozat elkövetése mellett a támadásoknál használt fegyverek beszerzésére irányult besenyszögi fegyveres rablással és a debreceni menekülttábor elleni fegyveres támadással is meggyanúsították a férfiakat.

Az NNI mindezekkel összefüggésben bűnszervezetben, több emberen elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt mind a négy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottal szemben vádemelést javasol.

A romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló országgyűlési képviselőkből álló tényfeltáró munkacsoport a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította. A Honvédelmi Minisztérium és a titkosszolgálatok hosszú hónapokig tagadták, hogy bármilyen kapcsolatban lettek volna a romagyilkosságok feltételezett elkövetőivel. A sajtóban megjelentek miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2009. szeptember 9-i rendkívüli ülésén tárgyalta a bűncselekmény felderítésében a szakszolgálatok szerepét, ezt követően tényfeltáró munkacsoportot állítottak fel, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította.

Az ügy pikantériája, hogy mindezek mellett az is kiderült: a romák elleni támadások másik, előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának sógora ma is aktívan szolgáló rendőr, testvére pedig a Hajdú-Bihar megyei rendőrkapitány titkárnőjeként dolgozott, jelenleg szülési szabadságon van.

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozat gyanúsítottjai ellen a napokban zárta le a nyomozást az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda, és az aktákat vádemelési javaslattal továbbította az ügyészségnek. Valóban kapcsolatban állt a KBH-val a romák elleni támadások egyik gyanúsítottja, de a gyilkosságok ideje alatt, mivel leszerelt a honvédségtől, már nem tájékoztatta a titkosszolgálatot — közölte a Honvédelmi Minisztérium augusztus 23-án. (MTI)