Gazdaságélénkítést, kisebbségi törvényt akar az RMDSZ

2010. szeptember 1., szerda, Közélet

A gazdaságélénkítő intézkedések alkalmazása, az oktatási és a kisebbségi törvény elfogadása, valamint a bürokrácia felszámolása — ezek lennének az RMDSZ törvényhozási prioritásai a ma kezdődő parlamenti ülésszakra. Erről és a kormányzati tevékenységről tegnap az árkosi Európai Tanulmányok Központjában tanácskoztak a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói.

A zárt ülésről kiszivárgott hírek szerint a beszélgetés nem volt feszültségtől mentes: több honatya kétségbe vonta a kormányzati szerepvállalás eredményességét, a megszorításokat követően a gazdaságélénkítő intézkedések hiányát, de arról is szó esett, hogy sem az oktatási, sem a kisebbségi, sem a régióátszervezési jogszabályt nem sikerült elfogadtatni.

A Fekete-Szabó András szenátusi, Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezetővel, valamint Borbély László környezetvédelmi miniszterrel közösen tartott tegnapi, árkosi sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a honatyákkal folytatott beszélgetésből egyértelműen kiderült, a szövetség nem fogad el újabb megszorító intézkedéseket, az ősz egyik legfőbb prioritása a gazdaságélénkítő intézkedések alkalmazása. A tanácskozáson a kormányzati tevékenységről is szó esett, a miniszterelnök-helyettes szerint nehéz időszak áll mögöttük, fájdalmas intézkedéseket kellett hozniuk, de mégiscsak sikerült reformot megvalósítaniuk.

Markó Béla példaként az egészségügy decentralizációját, a kórházak önkormányzatoknak történő átadását említette, majd hozzáfűzte: ugyanezt szeretnék megvalósítani a tanügyi rendszerben is, ezért prioritás az oktatási törvény, de a régió­átszervezési jogszabály ügyé­ben is szeretnének előre lépni. Több honatya arra hívta fel a figyelmet: folytatni kell az állami bürokrácia elleni küzdelmet, erre eszköz a decentralizáció és az állami intézmények átszervezése.

Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöke a gazdaságélénkítési programot részletezte. A koalíción belül az RMDSZ három javaslatát fogadták el. Október 1-jétől törlik a minimáladót, a kis- és közepes vállalkozások számára kedvezményes, állami garanciájú hitelre jogosító kártyát adnak ki. Emellett az összegyűjtött pénztári számlák után visszatérített összegre vonatkozó javaslat is bekerül a gazdaságélénkítő csomagba. A szerzői jogdíjak új adózási rendszere kapcsán Borbély László leszögezte: az RMDSZ szorgalmazta, hogy a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást a munkaadó fizesse ki, ne az alkalmazottnak kelljen sorban állnia, a munkaügyi minisztérium pedig ilyen irányban módosítani fogja az erről szóló jogszabály alkalmazási normáit.

Amúgy az RMDSZ elnöke elégedettnek mutatkozott a szövetség tárcavezetőinek tevékenységével: Cseke Attila egészségügyi minisztert a decentralizációért méltatta, de Borbély Lászlót és Kelemen Hunort is dicsérte. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: nem szeret ultimátumokat adni koalíciós partnereinek. Az RMDSZ azért van kormányon, mert esélyt lát a reformok megvalósítására. Ha ez megvalósul, van értelme a kormányzásnak — szögezte le arra az újságírói kérdésre, mely azt firtatta, számolnak-e a kormányból való kilépés lehetőségével, ha nem sikerül elfogadtatni az RMDSZ számára fontos törvényeket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 561
szavazógép
2010-09-01: Múltidéző - Kádár Gyula:

Második bécsi döntés és a magyar bűnök (Hetven éve) — folytatás tegnapi lapszámunkból

Díszőrség Eresztevényben, Gábor Áron emlékműve előtt
Utolsó csatlós
A bűnösség lajstromában szerepel még az is, hogy a Horthy vezette Magyarország Németország utolsó csatlósa volt, de azt gyakran elfelejtik elmondani, hogy Magyarországot már 1944. március 19-én megszállták a német csapatok, és olyan kényszerpályán mozgott, amely nem tette lehetővé a semlegesség megőrzését.
2010-09-01: Közélet - Bokor Gábor:

Nemzetiszín Kovászna-napok?

Nem fog lobogni a hét végi Kovászna-napokon a város zászlója. Thiesz János alpolgármester kezdeményezésére a hétfői tanácsülésen kellet volna elfogadni azt, de a román tanácstagok ellenkezése miatt a határozattervezetet visszavonták.