Sarkos szavakSenkit hátra!

2010. szeptember 3., péntek, Nemzet-nemzetiség

Nálunk szerencsésebb, erősebb, nagyobb népek katonai doktrínájában alaptétel: ,,senkit nem hagyunk hátra".

Többek között ezért erősebbek, nagyobbak, szerencsésebbek. Mert bármilyen romantikusan is hangzik ez az alaptétel: bizalom, lojalitás, hit és hűség nélkül nem lehet építkezni. Ez nem romantika: ez tény.

Voltak időszakok a magyarság életében is, és többnyire ez volt a döntő, amikor senkit nem hagytunk magára.

És voltak időszakok, sőt, bármennyire is fáj: vannak, amikor magára hagyjuk sajátjainkat.

Aztán jó nagyokat csodálkozunk, hogy senki nem vesz már lassan komolyan, hogy következmények nélkül lehet megverni, bezárni, kiutasítani, be nem engedni magyar állampolgárokat, magyarokat, akár államelnököt is, miért is ne.

Jó, ez a múlté — szeretném én hinni ezt, ezért is írom e sorokat.

Jelen pillanatban egy bolíviai, európai mércével börtönnek sem nevezhető helyen tartják fogva Tóásó Elődöt, immáron több mint másfél éve. Tóásó Előd szovátai, székely, magyar ember, aki mai napig érvényes és elfogadott, sőt, érvénytelen és elfogadatlan ítélet nélkül ül egy számunkra közepes amerikai horrorfilmekből ismert helyen.

Tóásó Előd valahogy belekeveredett egy rendkívül bonyolult vagy rendkívül egyszerű történetbe, ahol rajta és egy horvát srácon kívül mindenki meghalt, és jelen pillanatban ő Bolíviában egy ,,terrorista", aki Evo Morales életére tört.

Hát, ha valakire nem illik a külföldi, vérprofi államelnökgyilkos zsoldos fantomképe, akkor ez Tóásó Előd. Előd zenélgetett, verseket írt, számítógépeket bütykölt, majd elment egyet a barátaival Bolíviába.

Azóta is ott ül.

A kérdés most nem is az, hogy Tóásó Előd valóban pszeudokommunista államelnököt ment-e gyilkolászni Eduardó Rózsa-Floresszel. Erről már többet írtak, és többet elmélkedtek, mint egy átlagos vidéki könyvtár állománya.

Nem. A tény az, hogy Tóásó Előd az ég egy világán semmit nem tett, ami bármilyen mérce szerint büntetendő lenne.

A tény az, hogy Tóásó Előd jelen pillanatban bolíviai fogoly.

Tény az, hogy Tóásó Elődnek semmiféle normális, elfogadható, sőt, elfogadhatatlan tárgyalásban sem volt része, az ártatlanság vélelme az ő esetében költői fogalom.

Tény az, hogy Tóásó Előd magyar ember kiszabadítása érdekében eddig semmiféle magyar diplomáciai erőfeszítés nem történt.

Kiszabadítása? Még csak egy jog szerinti tárgyalásra sem került sor. Hogy Előd hibás volt-e vagy sem, hogy egyáltalán létezett-e Evo Morales ellen merényletterv, ez sűrű, setét titok, amelyet a legnagyobb rosszindulata ellenére sem tud megerősíteni példának okáért Marcelo Sosa bolíviai főügyész.

Az a bolíviai főügyész, aki félévente bejelenti, ő majd eljön Magyarországra vizsgálódni az Eduardó-ügy kapcsán.

Ahelyett, hogy Magyarország, ami az erkölcsi minimum, kérné egy nemzetközi, vegyes bizottság felállítását az ügy kivizsgálására. Teszem azt, legyen magyar—horvát—ír—bolíviai. Csak mert így lenne méltányos.

Mert mégiscsak lelőttek két magyart, egy harmadik pedig börtönben ül. Olyan börtönben, amilyeneken gulágos emlékektől borzadunk el. Ítélet nélkül.

Most nem a magyar külügyet kárhoztatom, éppen ellenkezőleg. Amilyen mostanig volt, tudjuk, szó se róla. Őszintén remélem, az új más.

Az új kellene bizonyítson, és megmutassa: mi, magyarok sem hagyunk hátra senkit. Mi, magyarok gondot viselünk véreinkre. Mi, magyarok nem csak megadjuk az állampolgárságot a magyaroknak: de meg is védjük őket. Mi, magyarok nem kérünk többet, de kevesebbet sem: méltányos elbírálást és jogszerű elbánást.

Tényleg itt az alkalom bizonyítani. Bolívia elnöke, Evo Morales aztán tényleg nem a kisantant, nem az Amerikai Egyesült Államok, még csak nem is a Nemzetközi Valutaalap.

Még csak nem is egy ministránsgyerek.

Ha egy bolíviai diktátor önkényétől nem tudjuk megvédeni a sajátjainkat, akkor aztán tényleg megérdemeljük a sorsunkat. Ennél azért mégiscsak többek vagyunk, többnek kell lennünk.

Tóásó Előd jelenleg egy szigorított bolíviai börtön lakója. Hátrahagytuk. Magára hagytuk.

Csak remélni merem, hogy nem végleg. Önbecsülés kérdése, hogy a magyar külügy se aludjon (erkölcsileg) puhább párnán, mint Előd.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2010-09-03: Nemzet-nemzetiség - Czegő Zoltán:

Csűrdöngölő, spanyolcsizmában (Álláspont)

Itt toporgunk, tipródunk a trianoni döntés kilencven és második bécsi döntés hetven tonnája alatt fejenként. Önjelölt vagy választott politikusaink pedig szöszmötölnek a konfrontáció meg a tolerancia szemétdombján, míg a magyarság ellenségei hasmánt feküdve markolják a földet, mint(ha) a magukét.
2010-09-03: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Kovásznai városnapok
A mai műsor: 17 órától konferencia a Turisztikai Információs Irodában A turisztikai klaszterek és a gyógyturizmus témával az Asimcov szervezésében, a nagyszínpadon 17 órától Toborzó a Kézdivásárhelyi fúvószenekarral és mazsorettcsoporttal,