Ha nem is jelent meg a beígért háromezer tüntető, legalább ötszáz gazda és félszáz traktor vonult fel tegnap Sepsiszentgyörgy központjában. Növénytermesztők, állattenyésztők, de a mezőgazdasági termékeket feldolgozó cégek képviselői is egyhangúlag kérték: a kormány adja meg az ígért támogatásokat, a hazai termelők legyenek egyenrangúak az unió más tagországaiban dolgozó társaikkal. Ha nem lesz így, bezárhatják a farmokat, csak importált, az itteninél gyengébb minőségű, egészségtelen zöldséget, tejet, húst fogyaszthatunk hamarosan — húzták meg a vészharangot.
Tíz óra előtt néhány perccel még csak néhány gazda lézengett a gyülekezőhelyen. Aztán a gidófalvi fúvósok rázendítettek: újra itt van a nagy a csapat! — és nőni kezdett a tüntetők tábora. A város bejáratainál a traktorok gyülekeztek, trágyaszórót, frézert és egyéb gépeket cipelve maguk után. Tizenegykor találkozott a gyalogosok és a gépesek serege. Tiszteletkört tettek a városközpontban, megbénították a forgalmat, megmutatták az összefogás erejét. Kíváncsiskodók kérdezgették a járdáról: miért tüntetnek? Hogy jó és olcsó legyen a tej, a hús — válaszolták a tüntetők, és még jobban rázták a kolompokat, jobban nyomták a dudákat.
A prefektúra előtti téren Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke mondott beszédet. Vastaps követte, mikor a gazdák követeléseiről beszélt. Növénytermesztők és állattenyésztők gondjait egyaránt szóvá tette. Támogatásokat a szarvasmarha-tenyésztőknek, tejtermelőknek, a hazai termelők védelmét az uniós importtal szemben, a kistermelők cégalakítás-kötelezettségének eltörlését, az engedélyeztetések megkönnyítését — ezeket kérték az állattenyésztők.
Fütyülés, hujjogatás következett viszont, amikor a kormány be nem tartott ígéreteiről, a pártok érdektelenségéről beszélt a szónok.
Hogy nagy a gond a mezőgazdaságban, mi sem mutatja jobban: a tüntetésen részt vettek a megye legnagyobb növénytermesztői is. Mucsi Mihály, Becsek László, Romulus Oprea az étkezési- és vetőburgonya-, a cukorrépa-termelők érdekei mellett szóltak. Egybehangzó véleményük szerint, ha a romániai gazda nem kap a más uniós országokban dolgozó társaihoz hasonló támogatást, ha nem csökkentik az importot, ha a szupermarketek polcain legalább fele arányban nem hazai áru lesz, akkor kénytelenek más kultúrák — kukorica, repce — felé irányulni.
Minden beszélő hangsúlyozta: kevés gazda jelent meg a tüntetésen, minden érdekeltnek itt kellett volna lennie. Álljunk a talpunkra, nézzünk a tükörbe! — mondta Ötvös.
Nagy meglepetésre a tüntetők közé ment György Ervin prefektus. Vastapssal jutalmazták beszédét, melyben együttérzését kifejezve elmondta: minden alkalommal eleget tesz a gazdák kérelmeinek, közvetít a kormány felé, s ha onnan válasz érkezik, rögtön továbbadja.
Ha nem lesz sikere ennek a tüntetésnek, szeptember kilencedikén Bukarestben vonulnak fel a gazdák. Ha ott sem érvényesül akaratuk, Brüsszelbe is elmennek jogaikért harcolni — mondta Ötvös Mózes.
A tüntetés végén több tíz liter tejet locsoltak a földre a gazdák, felhívva a figyelmet, hogy a mostani felvásárlási árak mellett nem érdemes tejet termelni. Kétórányi tüntetés után hazavonultak. Elmenőben többen mondogatták: nem hisznek a sikerben, a politikumnak semmi érdeke orvosolni a helyzetet, azért kellett uniós tagokká válniuk, hogy felvásároltassák velük az ottani termékeket.
