A Tokaj Kereskedőház idén kilencvenezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, a történelmi borvidéken becslések szerint mintegy 250 000 mázsa szőlő terem az idén. A borok 60 százaléka belföldön, 40 százaléka külföldön talál vevőre. Tavaly mintegy tíz százalékkal csökkent a társaság árbevétele, elsősorban a nehezedő gazdasági körülmények miatt. A belföldi eladások estek vissza 15 százalékkal, az export viszont nyolc százalékkal haladta meg a megelőző évit. A romániai szőlőfajták első szüreti eredményei 30—40 százalékos terméskiesést mutatnak, ugyanakkor csapadékmentes, meleg ősz esetén a közép- és késői érésű fajtákból még jó minőségre is lehet számítani ott, ahol a növényvédelem sikeres volt. Csapadékos ősz esetén sok ültetvényen a lisztharmattól fertőzött bogyók és a peronoszpóra minőségi kockázatot jelent. A 2010-es évjáratot a rendkívül szeszélyes időjárás határozta meg a szőlőtermelésben is. A csapadék mennyisége, intenzitása — és az, hogy jelentős szél-, vihar- és jégkárral párosult — példátlan nehézségeket okozott a szőlőmegmunkálásban és a növényvédelemben, ezért ritka az egészséges fürt. Idén az újbor mennyisége legalább egymillió hektoliterrel lehet kevesebb a tavalyinál: a termelők szerint 5,5 millió hektoliter újbor kerülhet a pincékbe az átlagos 6,7 millió hektoliteres éves mennyiség helyett.

Nem okoz élelmiszerválságot az orosz gabonaexport leállítása

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint az orosz tervek a gabonaexport-tilalom meghosszabbítására nem okoznak majd élelmiszerválságot. Bár ez az árupiacon áremelkedést idézhet elő, a két évvel ezelőttihez hasonló élelmiszerválsághoz nem vezet majd — vélte a FAO szakértője. Oroszország augusztus 15-én léptetett életbe tilalmat a gabona exportjára, miután idén az aszály miatt a tavalyi 97 millió tonnánál lényegesen kisebb, a derűlátó becslések szerint is legfeljebb 67 millió tonnás termés várható. Tavaly Oroszország több mint 24 millió tonna gabonát exportált, de idén az sem biztos, hogy az új termés és a tartalékok együttesen elegendőek lesznek a belső szükséglet fedezésére. Ennek ellenére szakértők szerint csak csekély mennyiségű importra, mintegy 2—2,5 millió tonnára lesz szükség. Az OECD—FAO közös előrejelzése szerint a búza és a szemes termények ára reálértékben 15—40 százalékkal lesz magasabb az elkövetkező tíz évben, mint az árrobbanást megelőző tíz esztendőben, azaz 1997—2006 között. A növényi olajok 40 százalékkal, a tejipari termékek 16—45 százalékkal drágulhatnak — a legnagyobb mértékben a vaj ára mehet fel —, és drágulhatnak a hústermékek is, de a többiekhez viszonyítva kisebb mértékben.