A tálibok megfenyegették Magyarországot
Azt követően, hogy egy magyar katonanő életét vesztette Afganisztánban augusztus 23-án, majd egy magyar zászlós Budapesten belehalt sebesülésébe, a tálibok mozgalma felszólította a magyar kormányt, vonja ki csapatait az ázsiai országból, mert különben újabb áldozatokkal kell számolnia.
v Magyarország iszlámábádi nagykövete szerint kérdéses a valószerűsége és a forrása annak a fenyegetésnek, amelyet egy tálib szóvivő fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, és amely egy pakisztáni újság honlapján jelent meg. v ,,Szükségünk van önökre Afganisztánban, lehet, hogy egyszer önöknek is szükségük lesz ránk; a terrorizmus elleni küzdelem mindannyiunkat érint" — mondta Karl Lamers német biztonságpolitikus a magyar katonák afganisztáni küldetése kapcsán az MTI-nek adott interjújában tegnap. Lamers — aki a német parlament alsóháza, a Bundestag védelmi bizottságának elnökhelyettese — a NATO céljait közvetítő, nem kormányzati szervezet, az Atlanti Szerződés Szövetsége (ATA) elnökeként látogatott Budapestre. A biztonságpolitikus elmondta: a NATO azért van jelen Afganisztánban, mert meg kell előzni annak a lehetőségét, hogy az al-Kaida és a tálibok exportálják a terrorizmust a világ más részeibe. Tiltakoznak a tervezett koránégetés ellen Széles körű tiltakozást váltott ki világszerte az, hogy egy floridai kis keresztény csoport az iszlám szent könyvének, a Koránnak a példányait akarja elégetni szeptember 11-én. A washingtoni kormány és több amerikai vallási vezető egybehangzóan elítélte Terry Jonesnak, a gainesville-i baptista Dove Outreach World Center lelkészének tervét. Jones ennek ellenére megerősítette: csoportja nem mond le arról a szándékáról, hogy az Egyesült Államok elleni 2001-es terrormerénylet évfordulóján nyilvánosan koránokat égessen. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy ez provokáció, egy ilyen tett teljesen ellentétes lenne az amerikai szellemiséggel. ,,Ez a magatartás éppen azoknak a radikálisoknak és vallási fanatikusoknak a magatartásával áll összhangban, akik megtámadtak minket szeptember 11-én." Nem akarták megvédeni a TV székházát? Felvetődik, hogy 2006 őszén a rendőrség nem csak nem tudta, de nem is kívánta megvédeni a Magyar Televízió székházát — erről Gulyás Gergely, a 2002—2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke beszélt tegnap. A politikus szerint Ignácz István, a történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének meghallgatása után az derült ki, hogy nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével megkezdődő demonstrációkat. Hangsúlyozta: az elmondottak alapján kijelenthető, hogy a székházostromnál a rendőri szakmai hibáknak ,,olyan kritikus tömegével találkozhatunk, ami indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy ne csak szakmai hibákban keressük a tévészékház megvédésének elmulasztását". Mint fogalmazott, ez alapján felvetődik, hogy ,,a rendőrség nemcsak nem tudta, hanem nem is kívánta a televízió székházát megvédeni". A Fidesz kéri a nyugdíjasok véleményét Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti konzultáció keretében levelet küld minden nyugdíjasnak, arra kérve őket, hogy egy válaszlevélben osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében — közölte a kormányfő szóvivője tegnap Budapesten. A kérdőíves levelet 1,7 millió nyugdíjas háztartásába küldik el, a költségeket pedig a Fidesz fizeti. Megbetegedtek a mélyben a bányászok A meleg, párás levegő hatására bőrbetegségeket kaptak a mélyben rekedt chilei bányászok, ezért a mentők antibiotikumokat és gyógykenőcsöket küldtek le nekik, és hűvös, száraz levegőt fújtak a kürtőkbe, amelyek levezetnek hozzájuk. Mind a 33 bányász szenved valamilyen bőrbetegségben vagy többfélében is a 30 Celsius-fokos hőmérséklet és a 88 százalékos páratartalom miatt. A fertőzések veszélyessé válhatnak, tekintve, hogy legkorábban november végén tudják őket felhozni a 700 méteres mélységből.