Válság idején Alvégen

2010. szeptember 14., kedd, Riport

Tudta jól a kökösi önkormányzat két vezető embere, Sánta Gyula polgármester és munkatársa, Silviu Tăraş alpolgármester, hogy a panasszal nem lehet előbbre lépni, ám lapunkat, amelyben a község életéről jelennek meg írások, kilencvenöt családban rendelték meg, olvassák a faluban.

Jobbnak látták beszélni, nyilatkozni, mint elhallgatni a valóságot. Kökösben és a hozzá tartozó Kökösbácsteleken a válság miatt valóban nehéz előbbre lépni. Mégis: mi az, ami az életet, a derűlátást célozza pénz nélkül is? Többek között ezt is kerestük-kutattuk.
Gátfutás
Régebb több írást is közölt a sajtó a kökösi községvezetés anyagi gondjairól, főleg azokról a közérdekű és kivitelezés alatt álló objektumokról, amelyeknek befejezéséhez már nem jutott pénz, akár érezték, akár nem a megyei vezetés gondviselését. Nem a sors veri ezt a községet, minden kudarcnak megvan a maga jól meghatározható oka. Ezeket sokkal nehezebb kitapogatni, mint magát a siralmas okozatokat.
— Nem feltétlenül azt akarom kihozni, hogy reménytelen a közért dolgozni, mert a két hétig sújtó árvízkor megtapasztaltam a nép pozitív, reményt keltő viszonyulását a katasztrófával kapcsolatosan: egyként Kökösért, így nevezhetném — mondta az alpolgármester. — A polgármester általános akcióra mozgósította a lakosságot: hordjanak kavicsot a leiszapolt útszakaszokra, ki-ki a portája elé. Egy nap alatt 160 utánfutó és szekér hordta a sódert a burkolatokra, ennek dupláját számíthatjuk, mert két nap folyt a küzdelem! Eredmény: nem maradt egy négyzetméternyi megnevezett szakasz kavi­csozás nélkül. Nem hittem a szememnek: Bácsteleken negyven ember terítette a sódert, nem várták a sült galambot az államtól! Ez alkalommal — szintén a Muntyán-féle kavicskitermelés jóvoltából — sóderréteg került a köz­ségközpontot Bácstelekkel összekötő útszakaszra is. Remény számunkra, hogy tanulmány készül az árvízmegelőzésre.
Sánta Gyula polgármester elmondta, hogy pénzhiány miatt félbe kellett szakítani a derítőállomás munkálatait, s most még az árvíz rátett egy lapáttal, mert az épület árvízveszélyes Rétben található. Le kellett állni Kökös ivóvízhálózatának kiépítésével is, mert a Szotyor felőli fővezeték lerakása Kökös előtt befejeződött. Sportbázis építésére is pályázatot nyertek, akkor kellett leállni vele, amikor már a versenytárgyaláson is túl voltak! Kiábrándító, hogy számtalan objektumra dokumentációt készítettek, ott állnak a polcon. Ilyen a mezei utak rehabilitációja, ivóvíz- és kanálisrendszer kiépítése Bácsteleken. A helyzet elviselhetetlen — mondta a polgármester —, mert az eddig elvégzett és leszerződött munkálatok árának egy részét — például a ivóvízvezetést — még nem tudták törleszteni. Számos régebbi tanulmányukat lassan fel kell újítani, ezek akkora összegekbe kerülnek, amit nem tud kifizetni a hivatal, nem beszélve arról, hogy egyre magasabb a befektetési önrész. Megnyirbált költségvetéssel ez lehetetlen, a tanács működési nehéz­ségekkel küzd. A lakosság nem kíméli meg a településen átvezető modern utat és járdát, van család, ahol egy szál virágot nem ültettek a kapuk elejébe. Hiába válság, bírságolni kell!
A kökösi vezetők olyan patthelyzetbe kerültek, hogy közérdekű dolgokban nem tudnak előrelépni, állambácsinak pedig mintha semmi kötelezettsége nem lenne, több munkálat kivitelezésére szerződést kötöttek, de az állami pénzek késnek. Nehezek a pályázási feltételek, áthághatatlan akadályai vannak, és a kezdeményező belefullad a bürokrácia mocsarába. Ezek miatt félő, hogy elesik a csatában a kökösi szociális otthon is. Tervezetét eddig két alkalommal kellett felújítani, kifizetni, akárcsak a konzultáns céget.

Kökösi mezőkép: a természet csatatere

— Hogy mennyire szomorú itt a helyzet, hogy mit jelent egy családnak, ha zöldségeskertjét tönkreteszi az ár, ha földjei iszap alatt alszanak, csak az tudja igazán átérezni, aki maga látja a természet "csataterét" — ezzel az érvvel hívott mezőnézőre Sós Sándor gazdaember, karbantartó, tűzoltó szakember és a helyi tanács tagja.
— A község mezőgazdasági területének mintegy hatvan százalékán kapásnövény található: pityóka, kukorica. Sajnos, ezeknek majdnem felét károsította az ár. Romlik a krumpli gumója, ami a kisgazdákat sújtja. A magasabb helyeken, ahova nem nagyon ért el a víz, szebb a gumó. Itt csupán a krumpli öt százalékát lehet fölösnek nevezni, a többség csak a maga számára termel. Szépek a kukoricások, a kapások felét teszik ki. Azokban is áll egy-egy helyen a víz, de reméljük, hogy két hónap múlva betakaríthatjuk. Sajnos, a kalászosok fele még a földön, vízben áll vagy fekszik. Ezeken a területeken késik az aratás. Sajnos, nem jobb a helyzet a szénákkal sem: hatvan százalékuk víz alatt. Van olyan hely is, ahol nyolcvan centi magas víz áll a szénafüveken. A lucernák egy részét kiállta a víz, a többit elvitte. Az én tavaly vetett lucernám második termése odalett, kopár a helye. A megyei kárfelmérő bizottság itt is megfordult, de szerintem elég bizonytalan, hogy valamelyes segélyben részesüljünk.
Bekopogtattunk az MBI tejfeldolgozó céghez, ahol Virág Melinda mester asszony fogadott. Innen kapják havonta a megélhetést biztosító tejpénzt a helybeli és az árkosi tejtermelők. Édes és savanyú tej, tejföl és tehéntúró, friss, tartósítószer nélküli termék indul naponta most is a megyeszékhely és Brassó üzletei felé. A napi ezer liter tejet feldolgozó cégnél négy ember keresi kenyerét.
A kökösi fiatalság derűlátóbb. Sánta Edit óvónő vendégfogadó házában ismerkedtünk meg három kökösi fiatal értelmiségivel, aki itthon képzeli el jobb és tűrhetőbb jövőjét. Adja Isten, hogy úgy legyen.
— Plugor Zsuzsa, angol szakos tanár vagyok Rétyen — mutatkozott be a fiatal pedagógus, akinek Kökösben ringatták bölcsőjét.
— Nagy Eszter vagyok, felváltva Málnáson és Sepsibükszádon tanítok szintén angol nyelvet. Én is kökösi születésű vagyok.
— Nagy Gabriella vagyok, az Eszter testvérhúga, szintén kökösi. Most leszek harmadéves angol szakos egyetemista. A Mikesben végeztem intenzív-idegennyelv osztályban.
Optimizmus, mosoly és a jövőbe vetett hit reményében búcsúztunk el a három fiatal pedagógustól.

Ahol még süt a nap

Bíró Annamáriát, aki a helybeli unitárius lelkész felesége és tanácsi alkalmazott, megbízta a községvezetés a magyar közművelődési mozgalom szervezésével. A jelenről-jövőről érdeklődtünk.
— A múlt héten szerveztük meg immár harmadik alkalommal az Én kicsike vagyok-napok tábort. Minden évben más-más témát választottunk. Idén mindennap egy bibliai történetet tanulmányozunk a kicsinyekkel. Reggel is, este is áhítattal kezdtük a napot. Délelőtt a napi történet köré csoportosult egy-egy agytorna, délután a vetélkedők, játékok, a kézműves- és másfajta tevékenységek. Az elmúlt évekhez hasonlóan ötven-hatvan gyerek vett részt ebben az igen hasznosnak bizonyuló tevékenységben. Egy mikrobusznyi kökösi örvendhetett annak, hogy ebben az esztendőben is el tudtunk jutni Szejkefürdőre, az unitárius találkozóra. Kihasz­nál­tuk az alkalmat, hogy nem voltunk messze Szovátától, ott töltöttünk el egy kellemes délutánt, ismerkedtünk a nemzetközi rangú gyógyfürdővel és környékének érdekességeivel, mint amilyen a híres-nevezetes Medve-tó. A csoport vegyes életkorú volt, idősekből és gyerekekből állt. Művelődési rendezvényeink sorában október 16-án mesenap következik mindazok számára, akiket érdekel még a mese, népmese. A pedagógusokkal és a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen szervezzük meg. A téma a magyar népmesék köré csoportosul. Újra­alakult a több mint egy éve létrejött, kb. huszonöt-huszonhat tagú vegyes, ökumenikus jellegű kórus. A mezei munka miatt eddig szünetelt. Reményeink szerint szep­tember végére ismét felhangzik az ének, hetente egy alkalom­mal találkozunk, tanuljuk a kórusszámokat. Kar­mesterünk továbbra is az illye­falvi refor­mátus kántor, Jakab Csaba. Október végén, november elején az unitárius egyház kórustalálkozót szándékszik szervezni, erre akarunk készülni. Szeretnénk idén is megtartani, most már második alkalommal az idősek vasárnapját. Tavaly a református templom volt a helyszíne. Meghívunk az ősszel is minden hetven éven felüli személyt, a találkozót most az unitárius templomban tartjuk.
Kökösben immár többéves hagyománya van a faluhelyen eléggé megritkult műkedvelő műfajnak, a színjátszásnak, amelynek idei kiadásáról Sánta Editet kérdeztük.
— Idén július végén, augusztus elején tartották meg a szép és sikeres ififórumot, a színjátszó-találkozót, ahol mind serdülők, 13 és 17 év közötti fiatalok vettek részt. A szervező az Országos Dá­vid Ferenc Ifjúsági Egylet volt. Ebben az évben tizennyolc csapat vett részt az ország legkülönbözőbb részeiből. A zsűri az első díjat a kökösi csapatnak ítélte oda. Mózes térben és időben a bemutatott darabunk címe. Az általában tizenöt tagú cso­port negyedik éve működik. Nemcsak egyházi rendezvények résztvevője, mert idén Sepsiszent­györgyön a diákszínjátszó napokon is jelen voltunk. Kő­műves Kele­menné című előadásunkkal a nagydíjat nyertük el. Mi jórészt mozgásszínházat művelünk. Az év végére háromszéki jótékonysági körútra indulunk, amelynek a bevételét a rászorultaknak fogjuk adományozni.
Bíró Annamária azt is elmondta, hogy megújult Kökös község honlapja: www.chichis.ro/new. Hamarosan elérhető lesz mindenki számára, akit érdekel ennek a községnek múltja és jelene. Végül is történelmi emlékhely a település, sokan vannak már a nagyvilágban, akik tudják-ismerik, hogy mit jelent Háromszék és a székelység számára a kökösi csata helyszíne.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2010-09-14: Közélet - Váry O. Péter:

Bérelik a postaépületet (Tanácsülés Sepsiszentgyörgyön)

Hosszas tárgyalások, egyeztetések és alkudozások után tegnap végre a sepsiszentgyörgyi önkormányzat elé került a városközponti új postaépület bérlésére vonatkozó határozattervezet.
2010-09-14: Közélet - :

Több mint tanintézmény

Az öt éve felavatott Téglás Gábor Iskolaközpontnak a Hunyad megyei magyar közösség oktatási-nevelési, kulturális központjaként kell működnie, mert nekünk többet jelent, mint egy tanintézmény — fogalmazott Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az idei tanévnyitón Déván.